Sikerrel vette a Fradi az angyalföldi akadályt

 A vártnál nehezebben gyűrte le a felforgatott Ferencváros a másodosztályban feljutó helyen álló, de tartalékosan kiálló Vasast.

Nagyon gyorsan fel kellett ocsúdnunk nekünk, fradistáknak a vasárnap a Pakstól elszenvedett, megalázóan kínos 3-0-s vereséget követően. Szerdán már Angyalföldön volt jelenése a csoportunknak, hiszen a Magyar Kupa nyolcaddöntőjében az NB II második helyén álló Vasas fogadta a kedvenc klubomat, a Ferencvárost. Több szempontból is csak a győzelem volt elfogadható Botka Endréék részéről.
2006. óta egy kicsit más köntöst kapott a két klub párharca. A IX. kerületben még a mai napig nehezen emésztik meg a drukkerek a kizárás emlékét, amelynek előnyét a piros-kékek élvezték. Nem felejtjük el a Nemzeti Sportban nap, mint nap megjelenő széttört Fradi-címeres címlapokat, amelyhez véleményünk szerint nagyban hozzájárult a napilap akkori, Vasas-drukker főszerkesztője is, így az Üllői Százhuszonkilenc nevű szurkolói oldalon a "rozsdásokkal" kapcsolatban mindig az ő megtört címerüket teszik ki a szerkesztők (már-már bosszúból is). Azonban az sem merült feledésbe, hogy akkoriban nagyon sok Vasas-érdek volt fellelhető az MLSZ vezetésében (mint Kisteleki István elnök), így azóta a XIII. kerületi klub neve szitokszó lett a zöld-fehér hívek körében. Valahogy stílszerűnek tűnik, hogy az angyalföldi alakulat azóta már kétszer kiesett az élvonalból, majd az első négy éves másodosztályú szereplés után, 2018-ban ismét vonal alá kerülve, újfent négy éve élvezik az NB II vendégszeretetét, ahonnan alighanem idén már fel fog jutni a Vasas az OTP Bank Ligába. A két klub pedig 2018-ban 1-1-re végződő bajnoki óta először mérkőzik meg egymással. 

Még, ha egy másodosztályú csapat elleni kupameccsre is készült a bajnokságban címvédő (jelenleg második pozícióban elhelyezkedő) csapatunk, valahogy mégis különleges körítést adott a párharcnak a fent leírt több indok. Barátaimmal a Népligetben futottunk össze, ahol másabb hangulatú volt a készülődés, mint vasárnap. Negyed 7 körül indultunk el villamossal Angyalföldre, majd a Róbert Károly körúttól egy egészséges sétával közelítettük meg a Fáy utcában található Illovszky Rudolf Stadiont. Miután vettünk egy-két dolgot a büfében, beálltunk a lelátó bal szélén a főlelátóhoz közel. A székek ezúttal le voltak csavarozva, nem lehetett kiengedni őket, így még a meccset megelőzően sem tudtunk leülni. De sebaj! Itt szurkolni kell, állva! (azért jól esett volna egy kicsit leülni) A hazai lelátón pedig észrevettük a Kapitányt, Lipcsei Pétert, aki Dejan Milovanoviccsal látogatott ki a mérkőzésre, hogy feltérképezzék a Soroksár részére a bajnokságban ellenlábas klubot. Többek között a Metró és a Skorpió legendás zenésze, Frenreisz Károly is felfedezhető volt szektorukban. A hazai oldalon szépen telt a nézősereg. A főlelátó már majd, hogy nem megtelt, de szép számmal voltak a szemközti oldalon is. A hazai keménymag is szép számmal képviseltette magát, bár nem értem, hogy a Diósgyőr elleni rangadón (amit szintén a helyszínen tekintettem meg) miért nem tudtak ilyen létszámban megjelenni és hangulatot csinálni? Vagy ez csak a Fradinak szól? (Divatdrukkerek!) Végül a Magyar Kupa tavaly megkomponált szignáljára bevonultak a csapatok a pályára.

Mindkét edző alaposan rotálta a csapatát. A Vasasnál inkább a védelem volt az állandó, de a középpályás és támadószekcióban tartalékolt a kupameccsre Kuttor Attila és inkább a fiataloknak adott lehetőséget. A Fradinál Dibusz Dénes helyett Bogdán Ádám védett, valamint kezdőként kapott lehetőséget Franck Boli és Zeljko Gavric is. Az első játékrészben az FTC irányított. Eleinte még állta a sarat a hazai hálóőr, Uram János (aki Békéscsabán kivédte a szemünket), azonban a 9. percben Botka Endre takarásból eleresztett lövésénél nem tudta hárítani a rövid sarokra érkező labdát. A folytatásban pedig többször túl akarta játszani a helyzeteket a Fradi. Mind Olekszandr Zubkov, ugyanúgy Franck Boli is teljesen tompán, pontatlanul játszott támadásban. Gavricson pedig érződik, hogy nem sok lehetőséget kapott még a csapatban, nagyon bizonyítani akart a mesternek.

A 30. perc környékén kezdtem úgy érezni, hogy a zöld-fehérek átadják a lehetőséget a Vasasnak, akik többször is vezettek biztatóbbnak ígérkező támadást, de középen Miha Blazic és Samy Mmaee állta a sarat. Félidőben emiatt érezhette Kuttor Attila, hogy be kell hoznia a rutint csapatába, így pályára küldte az egykori újpesti és fehérvári támadót, Feczesin Róbertet, valamint Márkvárt Dávidot. Azonban a Vasas csak meddő mezőnyfölényt tudott kialakítani. Lépett erre Sztanyiszlav Csercseszov is, így behozta Róbert Makot és Ryan Mmaeet. Eleinte még érezhető volt Mmaeen, hogy fejben nincsen teljesen jelen. Később pedig Kristoffer Zachariassen beállása után a norvég játékos szinte első labdaérintéséből gólpasszt adott. A kiugratással Ryan Mmaee rávezette Uram Jánosra a labdát, a kapus mellett pedig a háló közepébe gurított. 2-0 a Fradi javára. Azonban, mint később megtudtuk, egy hatalmas lesállás előzte meg a találatot, amelyet a játékvezető asszisztense alaposan benézett. Addig a másik oldalon Bogdán tarolta le egy elkéső kijövetelnél a Vasas támadóját, ám a játékvezető sípja néma maradt. Mondjuk a jókedvünket nem szegte, szóltak a dalok a vendégszektorban, még hátat is fordítottunk a pályának, mint a régi szép időkben. A végén még Berecz Zsombor talált a kapuba, mikor elvitte a labdát a kapus mellett, ám az angyalföldi csapatkapitány jól láthatóan kézzel vette le a labdát, amelyet nem akart elfogadni. Sajnos azt kell mondanom, hogy tisztán látható volt. Ám ez nem változtatott az eredményen. A Ferencváros 2-0-ra nyert Angyalföldön és továbbjutott a Magyar Kupában. 

A jókedvünk csak annak szólt, hogy legyőztük a Vasast. A csapatunk teljesítménye továbbra sem az igazi. Nem szabad tagadnom, hogy a továbbjutásban részt vett ki az is, hogy Káprály Mihály játékvezető két fontos dolgot alaposan elnézett nekünk. Mmaee lesét a gól előtt, és Bogdán tarolását a tizenhatoson belül. Emiatt megint mutogatnak ránk a riválisok... ("bezzeg a Fradinak!") Vannak játékosok, akik küzdenek, vannak, akik megint úgy gondolják, hogy elég a mezt felvenniük és ők ezzel már nagyon jók. Valahogy sokszor azt éreztem, hogy fejben teljesen máshol vannak. Sok volt a technikai hiba, valahogy a helyzeteket is nehéz kialakítani. Valami nem stimmel. A lelátó pályához való közelségének köszönhetően több spíler arcán azt láttam, hogy akartak, küzdöttek, de valamiért mégse jön össze a dolog. Ilyen volt Boli, Zubkov, Gavric és Tokmac. Érzelmileg és forma alapján is nagyon mélyen van most a gárda. Valahogy semmi sem akar összejönni.  Remélem Zalaegerszegen már minden gördülékenyen fog működni, mivel most jó passzban vannak kék-fehér barátaink. Mi pedig várjuk a kirándulást!

A Magyar Kupában pedig születtek érdekességek. Az Újpest búcsúztatta az élvonalban dobogós Kisvárda csapatát egy utolsó perces szabadrúgással, a MOL Fehérvár pedig bombagólokkal nyert a másodosztályú Szeged-Csanád GA vendégeként. A mezőny meglepetéscsapata mindképpen az NB III-ban vitézkedő Kazincbarcika, de a Nagykanizsa is sokáig tartotta magát emberhátrányban a második vonalbeli Győri ETO ellen, de a Kecskemét is alaposan megizzasztotta a Honvédot, amely nyögvenyelősen verte ellenfelét.

A Fradi-meccs után pedig kisorsolták a negyeddöntők párosításait. A mieink a Honvéd otthonába látogatnak, amely mindenképpen a forduló slágermeccsének ígérkezik, de a két észak-dunántúli rivális párharca, mely során a Fehérvár a Győrbe látogat az ETO-hoz, sem ígérkezik rossznak. De mindenképpen a Ferencváros kispesti vendégjátéka kerül reflektorfénybe, amelyen én is igyekezek jelen lenni!

A MOL Magyar Kupa nyolcaddöntőjének eredményei:

Cegléd (III.) - Kazincbarcika (III.) 0-1
Újpest - Kisvárda 2-1
Szeged-Csanád GA - MOL Fehérvár 0-3
Nagykanizsa (III.) - ETO FC Győr (II.) 2-3
Csákvár (II.) - Paks 0-2
Békéscsaba (II.) - Gyirmót 3-1
Kecskemét (II.) - Budapest Honvéd 1-2
Vasas (II.) - Ferencváros 0-2

A negyeddöntők párosításai:
Kazincbarcika - Paks
Budapest Honvéd - Ferencváros
ETO FC Győr - MOL Fehérvár
Békéscsaba - Újpest