Felemás futball-szereplés, szenzációs jégkorongosok

Majdnem két hónapon keresztül nem tudott mérkőzést nyerni a Ferencváros labdarúgóscsapata hazai környezetben, de közben a jégkorongozók várakozáson felül teljesítenek az osztrák bázisú ICEHL alapszakaszában.

Az utóbbi időszakban nem gondoltam volna, hogy ennyire fel fog halmozódni a munka a civil életemben, de ezen felül is sok minden történt, amely miatt sok időm nem maradt az oldal szerkesztésére. Szerencsére meg lett a hatása ennek az időszaknak, amely valamilyen szinten pozitív változást jelentett az életemben, de ez majd a jövő zenéje.

Az augusztus a Kazincbarcika legyőzése után a bolgár bajnok Ludogorets ellen folytatta nemzetközi szereplését a Fradi. Bár nem volt az a nagyon sziporkázós játék, az eredmény alapján mégis egy meggyőző 3-0-s sikert aratott és jutott tovább a harmadik körbe. A BL-ből végül az azerbajdzsáni bajnok Qarabag ejtette ki a csapatot és így az Európa Liga alapszakaszába került. Érdekes azért belegondolni, hogy kik jöhettek volna a BL-ben, de az EL-ben sem jönnek egyszerű ellenfelek. Addig a bajnokságban eléggé döcögött a szekér. Bár a Nyíregyháza ellen meggyőző sikert arattak Robbie Keane fiai, addig a hazai bevehetetlen erőd falai megrepedtek. A Puskás Akadémia Felcsút és a ZTE ellen vereség, döntetlen a Paks és a Diósgyőr ellen. Addig idegenben siker a Győri ETO és a Debrecen vendégeként is, majd egy nyerhető derbin hullajtottunk pontot Újpesten.

Néha azt éreztem, hogy az összeszokás hiánya nagyban szerepet játszik a csapat játékában, de pl. a ZTE és az Újpest ellen erősen érződött a "beletojok" hozzáállás egyes játékosokon. Ez teljesen elfogadhatatlan hozzáállás. Több szurkoló Robbie Keane távozását követelte, de úgy gondolom jöhet ide Mourinho, vagy Ancelotti, azokat a játékosokat ők sem tudnák motiválni. Nemzetközi szinten jöhetett egy visszavágó a Viktoria Plzen ellen, amelyen nem játszott jól sokáig a csapat, és egy eléggé elkerülhető gólt is kapott. (a játékvezető részéről a gól előtt elmaradó piros lapot inkább most ne említsük) A végén Pesic mentett pontot a csapatnak. Sok pontosságot ezen a meccsen sem fedezhettünk fel, de a bravúrok aztán jöttek nemzetközi szinten. Először a belga Genk otthonából hozta el a 3 pontot csapat, majd a legnagyobb bravúr, a klub-vb-t is megjárt Salzburg otthonából is győzelemmel jött haza a Keane-brigád. Mondjuk ott eléggé nagy motiváció volt, hogy nem engedték be a Fradi-drukkerek nagyobb csoportját Ausztriába. Az is megér egy misét, amiről mint vasútbarát szívesen beszélnék és ugyanazon a véleményen voltam, mint a VEKE.

A válogatott esetében pedig beszélhettünk bravúrról is. Bár Írország ellen az utolsó pillanatokban ott hagytunk Dublinban 2 pontot, a portugáloktól itthon majdnem csentünk egyet. A végén Kerkez Milos hibája után szerezték meg a luzitánok a győzelmet, így kötelező volt megverni októberben az örményeket. Ez Lukács Dániel és Gruber Zsombor góljaival sikerült is. De a legnagyobb bravúr Portugáliában jött, ahol a hazaiak már ünnepelték a vb-re történő kijutást, aztán Szoboszlai Dominik a ráadásban leültette őket. Újabb pontot szerzett a magyar válogatott.

Persze nem csak a felnőttek meccsére néztem ki. Többször említést tettem arról, hogy az MTK főszponzoránál dolgozom civilben, így a kék-fehéreken keresztül néhány kollégámmal kaptunk tiszteletjegyet a magyar-török U21-es meccsre, amelyet az Új Hidegkuti Stadionban rendeztek. Nem mondom, hogy nagyon jól játszott a magyar válogatott, de a döntetlent sikernek kell elkönyvelni, hiszen ránk nézve volt hízelgő. Ellenben láthattunk két gyönyörű gólt. 

Persze nem csak a Fradi és a válogatott meccsén voltam jelen ezen időszakban. Még egy kedves barátom, Tázi invitálására kinéztünk Győrbe, ahol az ETO a Rapid Wien ellen játszott Konferencia Liga-playoff meccset. Bár nagyon szurkolok a magyar csapatoknak, hogy a Fradi mellett ők is jussanak főtáblára, de pont bécsi testvéreink testén keresztül?

Hát az biztos, hogy egyik szemem sírni fog. Az első mérkőzést a Rába partján található városban rendezték. A kiegyenlített, de gól nélküli első félidőt követően a második játékrész elején Zeljko Gavric szerezte meg a vezetést a győrieknek, amire 10 percen belül érkezett a bécsi válasz. Nikolaus Wurmbrand kapott remek indítást és kilőtte a rövid alsó sarkot, Samuel Petrás nem tudott hárítani. A vendégszektor mellett az ETO Park Hotel teraszait elfoglaló bécsi szurkolók nagy örömbe kezdtek. Mosolyogtató volt látni a bécsi szurkolók leleményességét, hogyan oldották meg, hogy ott lehessenek a győri meccsen, miközben kevés jegyet kaptak a magyar csapattól. Végül nem volt felhőtlen az örömük, ugyanis a hajrában Zeljko Gavric egy iszonyatos bombagóllal megnyerte az első mérkőzést a Győrnek, amely után hatalmas tombolásba kezdtek a hazaiak. Azonban a 2-1-es előny nem volt elég az ETO-nak, mivel Hütteldorfban a Rapid nyert 2-0-ra és kvalifikált a főtáblára.

Ennyi volt a futball, de inkább írásomat a jégkorong-szakosztály bravúros szereplésére szeretném kihegyezni. Az idei szezontól az osztrák bázisú jégkorong-bajnokságban, az ICEHL-be adta le nevezését az FTC-Telekom csapata. Sokkal keményebb csaták, erősebb ellenfelek várnak ránk ettől az ősztől számítva.

Szabó Ati, vagyis Tizedes szerint ebben a szezonban minden egyes pont ajándék lesz számunkra, olyan környezetbe kerültünk. A nyitányra az egyik nagy esélyes, a karintiai Villach érkezett a Tüskecsarnokba, akiket a Magyar Szuperkupa elhódítását követően fogadott a nyár folyamán igen csak megerősödő Ferencváros. (korábbi EBEL, valamint nagyobb európai ligákban szerzett tapasztalatokkal rendelkező játékosok jöttek, valamint a magyar válogatott játékosok, akik az A-csoportos bennmaradást kiharcolták) Ahogyan ültünk a lelátón, Ábel haverommal, miután Erste Ligán szocializálódtunk, csak tátottuk a szánkat, hogy itt mennyivel keményebb a tempó. Aztán a Villach két góllal jelezte, hogy hol a helyünk, végül a tavalyi szezonban is gólokat vágó Aku Kestilä szépített. A meccset végül 4-2-re nyerte a VSV, de a Ferencváros megérkezett az ICEHL-be, ahol két nappal később az első pont is megszerzésre került a Vienna Capitals otthonában. (igaz, hosszabbítás után vereség lett a vége) Egy héttel később pedig már győzelemnek is örülhettünk a Tüskecsarnokban az Innsbruck ellen. Azon a meccsen sziporkázott a csapat és 6-2-re húzta be a meccset. Közben pedig egy olaszországi túrán a két nagy esélyes csapat ellen sem vallott szégyent. A Bolzano ellen helyt állt a gárda, Val Pusteria ellen pedig első idegenbeli győzelmét is megszerezte.

Alig hittük el! Talán a liga leggyengébb csapatának tartott Vorarlbeg ellen pedig összejött az első Shutout Nagy Kikó részére. 6-0-ra verték a mieink a feldkirchi gárdát. Nem hittünk a szemünknek. További bravúrpontok is összejöttek, köztük egy Linz elleni rendes játékidőben aratott siker. Október végén pedig a Graz 99ers jött a Tüskébe, akiket hosszabbítás után győztek le Sofron Istvánék. Továbbra is alig hiszünk a szemünknek és nagyban reménykedünk, hogy sikerül kiharcolni a rájátszást.

November végén pedig Ljubljana felé vesszük az irányt, ahol az első idegenbeli jégkorong-meccsemen fogok szurkolni. (talán még egy ottani focimeccs is bele fog férni :) )

Bízunk benne, hogy erővel már jobban fogom bírni és tudom folytatni a szerkesztését az oldalnak, addig is a fő Facebook oldalon nyomon lehet követni kalandjaimat a meccseken.