Több évtizedes rekord dőlt meg a kupadöntőn!

Remek hangulatú mérkőzésen, 3-0-ra győzte le a Ferencváros a Paks csapatát a labdarúgó MOL Magyar Kupa döntőjében, amellyel a budapesti zöld-fehér gárda történelmének 24. kupaelsőségét szerezte meg a Puskás Arénában, az utóbbi évtizedek legnézettebb fináléján.

Hatalmas érdeklődés övezte az idei Magyar Kupa döntőjét, amelyre a budapesti nemzeti stadionban, vagyis a Puskás Arénában került sor. Könnyen összejöhetett volna egy Derbi is a mérkőzésre, ám az elődöntőben a Paks búcsúztatta az Újpestet, addig a Fradi könnyedén vette ugyanabban a körben az NB II-ben szereplő Győri ETO képezte akadályt.
A belépők pedig így is rendesen fogytak, a mérkőzés napjára közel 40 ezer jegy talált gazdára, közülük a ferencvárosi oldalra bő 25 ezren szerezték meg a tikettet, hogy a helyszínen buzdíthassák Pászka Lórándékat, hogy megszerezhessék a klub történetének 24. MK elsőségét. Addig a paksi rész is szépen telt, ugyanis oda engedték be azon szurkolókat, akik nem rendelkeznek szurkolói kártyával, így a teljesen semleges, vagy kártya nélküli fradisták a tolnaiak oldalán foglalhattak helyet. Jól volt látható, hogy a pesti zöld-fehérek hívei is beültek az atomvárosiak közé, többek között az új szurkolói kártyát továbbra is elutasító EEE Mozgalom egyik transzparense is ott volt látható a stadion túlsó oldalán. Végül közel 39 ezren tették tiszteletüket a sorozat végső összecsapásán, amely több évtizedes rekordnak számít a magyar labdarúgásban, hiszen 1955 óta nem vett részt ennyi néző a kupadöntőn. Legutóbb is a jelenlegi létesítmény elődjében, a Népstadionba látogatott ki bajnokira ekkora létszámú fanatikus, akkor az 1996-os bajnoki döntőn, a BVSC-Ferencváros összecsapást tekintette meg ekkora létszámú közönség.

A Ferencváros szurkolói már 17 órától kezdtek gyülekezni a Keleti pályaudvar környékén. Barátaimmal is oda beszéltük meg a találkozót, hogy aztán zöld-fehér hangorkán közepette, 17.45 után indult meg a többezres zöld mezes tömeg. Gyulladtak a füstök és egyéb pirotechnikai termékek, a Verseny utcában lakó polgárok pedig gondolom, hogy mennyire örülhettek az eseménynek. Alig lehetett látni a pirózás közepette, igazi győztes hangulat uralkodott a Táboron belül. Lehetetlen volt, hogy ilyen hangulatban vereséget szenvedjen a Ferencváros! Pedig a meccs előtt nem épp optimistán álltam a dolgokhoz, főleg a februári 0-3 után.
A vonulás után kisebb tumultus alakult ki a beléptetőkapuknál, de a gyors ellenőrzésnek köszönhetően viszonylag gyorsan be tudtak jutni a szurkolók a stadion területére. Én is elfoglaltam a helyemet a 124-es szektorban, majd teltek a lelátók, gyülekezett a nép. A szervezők pólóágyúkkal próbálták feldobni a hangulatot, valamint a fináléra készült termékekkel szerették volna megajándékozni a kilátogatókat. Szinte felrobbant a stadion, mikor a Fradi játékosai jöttek ki a bemelegítésre. Bele lehetett borzongani, ahogy a kapu mögött két szinten is énekeltek a drukkerek. Igazi futball-hangulat a meccsen!
Ahogy visszatértek az öltözőbe a csapatok, az önkéntesek vették át a szerepet a zöld gyepen, kihúzták a résztvevő klubok címerét ábrázoló zászlókat, majd bevonult a Pénzügyőr-zenekar, amely később már a csapatok jelenlétében eljátszották a Himnuszt, mint kupadöntőkön illik. Ezután újabb pirotechnikai parádé kezdődött az ultrák részéről. Látványos volt a koreográfia, azonban közel 5 percet csúszott ennek köszönhetően a találkozó megkezdése, így addig a játékosok a gyepen passzolgatással töltötték az időt, amíg elszállt a füst. A Ferencváros pedig végre nem az elmúlt meccseken látott arany-fekete szerelésben lépett pályára, hanem a megszokott zöld-fehér mezben! Ez már jó hír volt számunkra!

A kezdőrúgás után először a Paks próbált kialakítani lehetőségeket, ám mind Ádám Martint, ugyanúgy Haraszti Zsoltot is sikerült valamilyen szinten semlegesítenie a ferencvárosi védelemnek. Samy Mmaee és Miha Blazic kiemelkedőt játszott ezen az estén. Az első helyzet mégis az atomvárosiak előtt adódott, ám Ádám lövését blokkolta egy becsúszó védő, így kapura nem volt veszélyes a támadás. Innen a Fradi teljesen átvette az irányítást, majd Kristoffer Zachariassen kapott egy remek indítást a tizenhatoson belül, Marquinhos-szal kijátszották a védőket, és a végén a norvég középpályás estében belőtte a labdát Nagy Gergely kapujába!
Hatalmasat robbant a lelátó, egész Zuglót ellepte az öröm hangja, vezetett az FTC a döntőben! Ismét gyulladnak a tüzek az ultrák szektorában, hihetetlen öröm lett úrrá a tribünön! 1-0-ra vezet a Fradi! A bajnokcsapat nem engedte ki a kezéből a meccs irányítását. Pár perccel később ismét Zachariassen került helyzetbe, ám fejesét hárította a kapus, majd Carlos Auzqui lőtt távolról egy olyan kapufát, hogy talán még mindig remeg a felsőléc a labdával való találkozás után. Franck Boli előtt is adódtak lehetőségek, ám elefántcsontparti támadó nem tudta bevenni a kaput, pedig az utolsó percben egy remek indítás után kisodródva az oldalhálóba bombázott. A Ferencváros a szünetre 1-0-s előnnyel vonulhatott szurkolói nagy örömére. 

A félidőben rendezte a sorait a paksi csapat és egy kicsit támadóbb felfogásban jött ki a folytatásra. Igaz, egy kontrából Marquinhos került gólhelyzetbe, ám lövését hárítani tudta Nagy Gergely, a kipattanó pedig egyrészt átpattant Zachariassen felett, a második hullámban érkező Auzqui pedig az átvétel után olyan luftot rúgott, hogy a lábát a Városligetből hozták vissza.
Ezután visszaállt a Fradi, a tolnaiak előtt adódott több lehetőség, amelyek száma csak gyarapodhatott az utolsó fél órára, mikor Bognár György a pályára küldte a korábbi ferencvárosi közönség kedvencet, Böde Dánielt, akit hatalmas tapsviharral fogadtak a Zöld Sasok hívei. Rögtön ő adott egy remek labdát Sajbán Miklósnak, akinek a próbálkozását sikeresen hárította az FTC védelme. Ebben az időszakban főképp szélről próbálkoztak az atomvárosiak, több szögletet is elvégezhettek. Az egyik beadás után Ádám Martin elől tudta elfejelni a labdát Samy Mmaee, amely olyan veszélyesen hullott a kapu felé, hogy félő volt, hogy a labdát lehúzó Dibusz Dénes beesik azzal a gólvonal mögé. Szerencsére nem így történt. A Ferencváros kapusának az egész meccs során nem volt igazán nagyobb dolga. Amit pedig kellett, azt remekül megoldotta. Azonban a gól benne volt az atomvárosiak játékában, így idegesen figyeltem, ahogy az óra csak lassan haladt előre. Aztán beállt Stjepan Loncar a Fradiba és a 83. percben remek labdát adott Franck Bolinak, aki beforgatta Szélpál Norbertet a tizenhatoson belül, majd az akció végén egy remek lövéssel helyezte a labdát Nagy kapujának hosszú sarkába! 2-0!! Ismét csak gyullad a piró a IX. kerületi oldalon! Még alig ünnepeltük ki magunkat, mikor a szintén csereként beálló Henry Wingo indította Bolit, a csatár pedig távolról mesterien tekert a túlságosan kívül helyezkedő kapus mellett a hálóba! 3-0!!! Egyszerűen megőrült a közönség! Innen már senki se vehette el a Ferencváros 24. kupagyőzelmét! Szóltak is a rigmusok, a közönség pedig felállva ünnepelte a duplázó csapatát! A 3 perces hosszabbításban már nem nagyon szándékoztak sok mindent csinálni a csapatok, a Fradi a bajnoki cím után a Magyar Kupa trófeáját is begyűjtötte! KUPAGYŐZTES-BAJNOKCSAPAT!!!!!!


Folyamatosan gyulladtak a tüzek a lelátón, emelkedtek a magasba a zöld füstök, igazi ferencvárosi ünnep vette kezdetét a nemzeti stadionban! Addig a játékosok bevitték magukkal a pályára gyermekeiket is, akik közül Anderson Esiti fiai vitték el a show-t! Átadták az érmeket és ahogy mindenhol szokott lenni, hatalmas füttyszó köszöntötte az MLSZ vezetőségét, Csányi Sándor elnökkel az élen, valamint a mérkőzést vezető játékvezetői csapatot, amelyből Bognár Tamás nem épp a fradisták kedvencei. Aztán pedig az ünneplés vette át a szerepet, hiszen vastaps köszöntötte a paksiakat, az FTC játékosai pedig sorfalat álltak a nemes ellenfél részére. Ezután jöhetett az igazi öröm, mikor a pesti zöld-fehérek átvették az aranyérmeket, majd Dibusz Dénes, mint csapatkapitány magasba emelhette azt a serleget, amelyet legutóbb 5 éve emelhettek fel a Fradinál! 


Számomra ezzel véget ért a ferencvárosi (férfi) futball-idény, ugyanis a kupadöntővel már lezártnak tekintem ezt a szezont az FTC részéről. Sajnos a hétvégén egyéb elfoglaltságok okán nem tudok leutazni Győrbe a szezonzáróra, ahol a kiszivárgó, de egyáltalán meg nem erősített pletykák szerint már tartalékosan fog pályára lépni a csapat a biztos kieső Gyirmót ellen. De a lányok meccseire még tervezek kilátogatni, többek között a jövő hétvégén megrendezésre kerülő, Diósgyőr elleni bajnokira, majd később a bajnoki döntőre, amelyen már csak az ellenfél kiléte a kérdés. (Győr, vagy MTK) De előtte még vasárnapra egy barátommal tervezünk kilátogatni a kiesésről döntő mérkőzésre, így nagy valószínűséggel ott leszünk az MTK-DVSC bajnokin, hogy megtudjuk, ki lesz a győri sárga-kékek mellett a másik csapat, amely a következő idényt az NB II-ben kezdi meg?! Emellett még a másodosztály és az NB III sem ért még véget, ott is lesznek érdekességek. Én pedig igyekszem beszámolni róluk! Addig is várjuk a nyarat és annak eseményeit is! Addig reméljük tartogat még szép dolgokat ez az idény.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon