Gólzáporos meccsen ünnepeltek Angyalföldön

 Vasárnap délután egy NB II-es bajnoki mérkőzésre látogattam ki, amelyen a bajnoki címet az előző fordulóban bebiztosító Vasas a Szentlőrinc csapatát fogadta az Új Illovszky Rudolf Stadion gyepén.

Egy héttel ezelőtt a Szombathelyi Haladás otthonában lejátszott gól nélküli döntetlennel biztosította be másodosztályú bajnoki címét a Vasas. Az angyalföldi klub négy keserves év elteltével tért vissza az NB I-be szurkolói nagy örömére. Roli barátommal úgy döntöttünk, hogy ezen a vasárnapi délutánon csatlakozunk TB haverunkhoz, aki a piros-kékek hatalmas drukkere és már nagyon várta, hogy ismét az élvonalban szurkolhasson kedvenceinek.
Aki gyakori olvasója a blognak, az ismerheti családi kapcsolatomat a XIII. kerületi alakulathoz, ugyanis egy néhai fanatikus szurkolójuk, a régi stadionjuk hangja, a csapat korábbi kommunikációs igazgatója, az ismert szinkronszínész, Breyer Zoltán (aki 2009-ben távozott az élők sorából) édesanyám unokatestvére volt. Így fradistaként nem épp semleges a kapcsolatom a Vasassal, még ha nem is szorítok teljes egészében az ő sikerükért.

Alig negyedórával a kezdés előtt érkeztünk a Fáy utcába, a jegyünket már online megvettük a mérkőzésre. (jobban járnak azok, akik interneten veszik meg a belépőjüket, mert úgy olcsóbban értékesíti az angyalföldi gárda) Ahogy mentünk fel a szektorunkba, egyes Vasas-drukkerek érdeklődtek egymás között, hogy miért nem játszik az NB II megnyerése tudatában a fiataljaikkal a csapatuk? Miért nem vetik be az utánpótlás játékosokat? Szerintem a piros-kékek a nyugodt körülmények között inkább a fanatikusok kiszolgálását tartották fontosabbnak, hogy egy nagyarányú győzelemmel lephessék meg azokat, akik az elmúlt négy esztendőben kitartottak mellettük a másodosztályban. 

A bevonuláskor a Szentlőrinc megadta a tiszteletet a liga győztesének, díszsorfallal köszöntötték a bajnokságot megnyerő csapatot. Ez a baráti gesztus csak eddig tartott, ahogy Szőts Gergely játékvezető megindította a játékot, sokszor ida-odarugdostak egymásnak a felek. Ahogy várható volt, a Vasas irányította a játékot, a vendégcsapat csak néha tudta átlépni a félpályát. Volt, hogy az ellentámadásokból nagyobb lehetőségeket  alakíthattak volna ki, azonban igazi veszélyt nem jelentettek Jova Levente kapujára. A korábbi ferencvárosi hálóőrnek nem volt sok dolga a meccsen. Az angyalföldiek főképp a széleken próbálkoztak támadni, azonban a pontosság hiányzott a játékukból, vagy pedig a néha bizonytalanabb Prokop Rostislav tudott hárítani. A piros-kék fölény a játékrész végére hozott eredmény, egy szöglet után még ki tudták fejelni a védők a labdát, ám azt gyorsan visszafejelte a második hullámban érkező hazai játékos, a játékszerre pedig Litauszki Róbert csapott le, aki félfordulatból lőtt a kapuba. Igazi ünnepi hangulat uralkodott a lelátón, a kapu mögött a keménymag pedig a szokásoshoz képest is hangosabban szurkolt. 1-0 a Vasas javára, ezzel az eredménnyel vonulhattak a szünetre a csapatok. 

A második félidő rögtön egy hatalmas angyalföldi lehetőséggel kezdődött. Egy szöglet után kifejelt labdát Berecz Zsombor szelídített meg és egy gyönyörű átlövéssel vette be a jobb alsó sarkot. Hiába lőtt egy nagyon szép gólt a csapatkapitány, mégis emelkedett az asszisztens zászlaja, les miatt érvénytelenítették a találatot. Senki sem értette, hogy mi történt, az öröm után a düh lett úrrá a lelátón, a játékvezető és asszisztense azonnal szitkok özönét kapta a nyakába a közönségtől. Pár perccel később a frissen beállt Feczesin Róbert fejelt a kapuba, ám a zászló ismét a magasban, ez a gól is érvénytelen. Vöröslenek a fejek a lelátón, akárcsak a Vasas meze. Pár perccel később ismét az ex-újpesti támadó veszélyeztetett, ám életerős fejesét kiütötte a léc alól Prokop. Ezután még idegesebbek lehettek az eddig se nyugodt drukkerek, mikor egy hosszú átívelés után a védők által üresen hagyott Harsányi László fejelt Jova Levente kapujába. Teljes volt a megdöbbenés a tribünön.

Azonban innen kezdődhetett a piros-kék örömünnep. A nem sokkal az eset előtt csereként pályára lépő Pátkai Máté kapott indítást a védők mögé - véleményem szerint eléggé lesgyanús szituációban -, a középre passzolt labdáját pedig Cipf Dominik lőtte a hálóba. Ismét előnybe kerültek a hazaiak. Innentől beindult az angyalföldi henger, a 83. percben Silye Erik gyenge átadását csak nézték a tizenhatoson belül a védők, így Feczesin Róbert kilőtte a kapu jobb alsó sarkát, újból talpra ugrasztva csapata híveit. 3-1. Ettől teljesen összeesett a Szentlőrinc. Az utolsó percben a védők és a kapus csak nézték, ahogy Silye Erik az ötösön belül lecsap egy guruló labdára és azt a kapuba helyezi. 4-1, a játékvezető nem is hosszabbított tovább, a Vasas gólzáporos mérkőzésen ünnepelhette szurkolói előtt a másodosztály bajnoki címét. Nagy volt az öröm a drukkerek arcán, akik ismét készülhetnek az NB I-re.

Amíg az egyik feljutó pozíció már ki van adva, addig a másodikért hatalmas harc várható. A második helyen álló Kecskemét akár a mai napon bebiztosíthatja az élvonalbeli tagságát, amennyiben a Soroksár bravúros eredményt tud elérni a Diósgyőr otthonában és Lipcsei Péter fiai 3 ponttal távoznak Miskolcról. De nagyobb figyelem hárult Pintér Attila visszatérésére Győrbe, azonban az ETO nem kegyelmezett születésnapját ünneplő egykori mesterének, alapos verésben részesítették a volt szövetségi kapitány új csapatát, a III. kerületet, 7-0-ra nyertek az óbudaiak ellen, akik a következő szezont szinte biztosan az NB III-ban kezdik meg.

Számunkra, Rolanddal pedig jó volt ez a kis kikapcsolódás, de készülődünk kedvenc csapatunk utolsó nagyobb szezonbeli megmérettetésére, a MOL Magyar Kupa-döntőjére, amelyben a Ferencváros a Paks ellen mérkőzik meg. Ma megjelent információk szerint immár 30 ezer belépőt adtak el a mérkőzésre. A hangulat garantált! Már csak a Fradi-győzelem kell hozzá!