Elrontott bajnoki ünneplés, felemás Fradi-délután

 Szombat délután igazi ferencvárosi napban lehetett része a szurkolóknak, ugyanis a Haladás elleni női labdarúgó-bajnokit követően jöhetett az Örökrangadó az MTK ellen, amelyen bár vereséget szenvedett a csapat, egy kisebb ünnepség keretein belül megkapták a szezon során kiérdemelt aranyérmet és a bajnoki trófeát. Addig a kék-fehérek közelebb kerültek az élvonalbeli tagság meghosszabbításához.


Ezen a napon két mérkőzés meglátogatását terveztem. Szombaton nem sokkal dél után Kőbánya felé vettem az utamat, ahol a Kocsis Sándor Sportközpontban a Ferencváros focista lányai a Szombathelyi Haladás-Viktória csapatát fogadták a bajnokság alapszakaszának hajrájában. A Vágó Fanny vezette együttes a múlt héten, Győrben aratott 3-0-s sikerével már bebiztosította a pályaelőnyét a bajnoki döntőben, így nyugodtan tartalékolhattak erre a meccsre. Ahogy megfigyeltem több alapember kapott pihenőt.



Miután szerdán a ZTE elleni férfi-meccsen igyekeztek promótálni az eseményt, a szokásoshoz képest többen látogattak ki a Bihari úti pálya lelátójára. Sajnos a hangosbemondó rögtön az elején csődöt mondott, így nem lehetett hallani, ahogy a csapatkapitányt, Fenyvesi Evelint köszöntötte a stáb, valamint a csapattársak a Fradiban lejátszott 150. bajnoki meccse után. Azonban rögtön tapsolhatott a közönség, miután már a 2. percben a hálóban táncolt a labda, miután Csányi Diána gyönyörű lövése után a kapuba jutott.

Azonnal vezetést szerzett a címvédő Ferencváros. Még negyedóra sem telt el a kezdősípszó után, mikor már 2-0-ra módosult az eredmény, a korábbi szombathelyi támadó, Siklér Kinga szomorította el egy közeli fejessel egykori csapattársait. A vendégek az első félidő során, talán jó esetben kétszer lépték át a félpályát, akkora volt az FTC fölénye, főleg Szabó Viktória volt élénk a szélen, többször igyekezett jó helyzetbe hozni csapattársait, azonban a válogatott hálóőre Bíró Barbara többször is bravúrokkal védett. A játékrész végén pedig megszületett a harmadik gól, Pusztai Sára vette be a Hali kapuját (én a lelátóról Ivanusát láttam gólszerzőként, de az MLSZ adatbank szerint Pusztai a gólszerző). A meggyőző fölénnyel játszó hazai zöld-fehérek 3-0-ás előnnyel vonulhattak a félidőre.



A szünetben kettőt cserélt Vágó Fanny, Fenyvesi Evelin és Lara Ivanusa is pihenőt kapott a játékos-edzőtől. A második félidőre pedig teljesen megfiatalodott a gárda, de a negyedik gól így is megszületett, a tizenhatoson belül szabálytalankodtak a Fradi támadójával szemben, a büntetőt pedig Csigi Eszter váltotta gólra. A középkezdés után egy rövid áramszünet következett be a Ferencváros védelmében, ezt pedig Kovács Virág használta ki, aki egy olyan lövést eresztett meg a kapura, hogy azt még a világ legjobb kapusa se védte volna, nemtől függetlenül.

Ezzel a gyönyörű találattal szépített a Haladás. Ezután az FTC főképp fiatalokat küldött a pályára, de így is a hazaiak akarata érvényesült. Vágó Fannyék 4-1-re nyertek a Haladás ellen, amellyel továbbra is veretlenek bajnoki mérkőzésen tavasszal. Az alapszakaszból már csak két mérkőzés van hátra, a jövő heti üllői, Astra elleni vendégjáték után a Diósgyőr érkezik a Kocsisba, utána pedig már csak az a kérdés, hogy kivel játssza a Ferencváros a döntőt? A kupagyőztes Győri ETO-val, vagy pedig az MTK ellen? Utóbbi tegnap nagy meglepetésre döntetlent játszott a Puskás Akadémia Felcsút ellen, amellyel értékes pontokat vesztett.



A meccs után a Népliget felé vettem az irányt. Előtte még egy ebéd az Ecseri úton, majd barátaimmal összefutva megkezdtük a hangolást. Valahogy nem volt meg bennünk az a tűz, úgy gondolom nem csak a futballistáknak, de már nekünk is a szerdai Magyar Kupa-döntő járt a fejünkben.

A meccs előtt egy órával már kezdett telni a Groupama Aréna, a kezdősípszóra 13 199 néző gyűlt össze a létesítményben, amelyben egész meccsen remek hangulat uralkodott. A találkozóról nem igazán szeretnék hosszasan beszélni. Az ismét arany színű mezben pályára lépő Ferencváros uralta az első félidőt, több nagyobb lehetőséget is kidolgoztak Vécseiék, azonban a kék-fehérek védelme jól összezárt, Milan Mijatovic pedig ismét jó napot fogott ki. Azonban egyszer a kapuba is talált a kenyai-norvég támadó, Tokmac Nguen azonban szabad szemmel is jól látható hatalmas lesről indult, így a gól nem került érvényesítésre. Amilyen jól játszott az első 25 percben a Fradi, annyira visszaesett a végére. A szünetben 0-0 volt az eredmény. 


A második félidő egyenesen katasztrófa volt. Miután Futács Márkó góljával megszerezte a vezetést az MTK, a vendégek teljesen besorakoztak a tizenhatoson belülre, de a Fradi-játékosokon sem éreztem azt a hatalmas akarást, hogy értékesíteni akarnák a helyzeteket. Többször is lövési pozícióban inkább passzoltak tovább. Így a kék-fehérek közelítettek a bravúr felé, amely reményt ad nekik a következő szezon NB I-es szereplését illetően. A meccs végén a teljesen kinyíló ferencvárosi védelmet kétszer is átjátszották, először Bojan Miovszki, majd a hosszabbításban Futács Márkó volt eredményes. A kékek 3-0-ra nyerték az Örökrangadót.


Nem tudok mi jót mondani a meccsen nyújtott ferencvárosi teljesítményről. Több esetben is azt láttam, hogy egyes játékosok, mintha nem kívántak volna játszani. Talán Aissa Laidouni és Zeljko Gavric voltak azok, akik igyekeztek, de jól láthatóan nem értették meg egymást. Fortune Bassey pedig ma is súlytalan, eszméletlenül gyenge teljesítményt nyújtott. Egyáltalán nem éreztem játékában a gólveszélyt. Emellett több játékos szerintem már fejben vagy a meccs végi éremátadáson, vagy pedig a szerdai kupadöntőn volt. Így nem lehetett más eredmény ezen a napon, mint a vendégek látszólag fölényes győzelme. 0-3.


Az pedig viszonylag érdekes, hogy ezzel miként alakul a kiesés elleni küzdelem. Az MTK az egész szezonban nyújtott teljesítménye alapján megérdemelné, hogy búcsúzzon az élvonaltól. Azonban nem tudom mit mondjak a Honvédról. Kispesti érzelmű barátaim véleménye szerint a vezetők és a politikai háttér ki akarja véreztetni a vörös-fekete klubot, így szinte biztosra veszik, hogy az Örökrangadó eredményével arra játszanak, hogy XIX. kerületiek a következő szezont az NB II-ben kezdjék meg.

Fura érzés. Két éve sem voltam szomorú, mikor a DVSC búcsúzott az élvonaltól, de ilyenkor elgondolkozik az ember, hogy közben pedig kik alkotják az OTP Bank Liga mezőnyét? Ha pedig a hangulatot veszem figyelembe a Honvéd bennmaradásáért kéne szorítanom, de ki tudja, hogy mit fog játszani a dél-pesti gárda Felcsúton? Addig az MTK a Debrecen ellen mérkőzik meg. Vajon a Loki és a falusi gárda mennyire akar beleszólni a kiesés elkerüléséért folyó harc kimenetelébe? Minden esetre kispesti barátaim nem éppen optimisták. Azonban, ahogy mondtam nekik: ha ezt a Mezőkövesdet nem tudják legyőzni, akkor tényleg nem érdemli meg a csapatuk, hogy bennmaradjon az NB I-ben. Az a meccs gól nélküli döntetlen eredménnyel végződött a Bozsik Arénában, további pesszimizmusra okot adva Kispesten. 

A lefújás után pár perccel a szurkolók elfoglalhatták a stadion gyepét, amelyen felépítettek egy színpadot, amelyen Csányi Sándor MLSZ-elnök a szokásos undorral az arcán, átadta az aranyérmeket a Ferencváros játékosainak. Előtte a kivetítőkön nézhettük a sál-ceremóniát, amelyen a bajnokcsapat kapitánya a ligagyőzelemnek emléket állító sálakat helyezett a Császár szobrának nyakára. Miután átvették a futballisták az érmeket és a serleget, jöhettek a fotózkodások, mialatt az ismert DJ, Lotfi Begi zenélt Dér Henivel.

Az énekesnő mikor ledobta a kabátját, azt hittem nyom egy Janet Jackson imitálást, amit az amerikai sztár a 2004-es Super Bowl-on mutatott be. Végül a "botrány" elmaradt. Legalább a lemezlovas végre olyan zenéket is játszott, amit a közönség is szeret! (nem úgy, mint két éve) Közben pedig gyulladtak a görögtüzek, amelyekből egyet Adnan Kovacevic is meggyújtott a színpadon az ünneplés közepette. Sajnos a buli fájóan rövid volt. Kb. negyedóra után közölték, hogy ennyi volt. Az pedig szintén elszomorító volt, hogy a hangosítás a lelátó felé volt megoldva, a pályán nagyon rosszul lehetett hallani a zenét és a bemondásokat. Azt pedig nagyon sajnáltam, hogy amikor érzésem szerint beindult volna a buli, akkor vetettek véget annak. Túlságosan rövidnek éreztem, azt hittem, hogy legalább egy órán át fog tartani. Ez egy kicsit csalódás volt a számomra.
Hiába fejezték be rövid idő után, a szurkolók kiélvezték, hogy először mehettek be a Groupama Aréna gyepére, így készültek onnan a szelfik.  

De valamilyen szinten érthető is, hogy rövid volt az ünneplés, hiszen egy fontos mérkőzés még hátra van a szezonból. Szerdán a Magyar Kupa döntőjében van jelenése a Ferencvárosnak és a szurkolótábornak, amelyre szép számmal fogynak a jegyek, a tegnapi adatok szerint már több, mint 25 ezer belépő talált gazdára. Remélem arra a meccsre már ismét zöld-fehér szerelésben lép pályára a Fradi, valamint a mai játék után teljesen összekapják magukat a srácok! Mert a mostanában nyújtott teljesítménnyel a Paks élve fel fog falni minket a Puskásban. 


Az arany mezről: értem a promóciót, hogy szeretnék nyomatni a szurkolók felé az új terméket. Értem, hogy a Ferencvárosnak van Magyarországon a legnagyobb hirdetési értéke, azonban egy kicsit már soknak érzem. Folyamatosan fájlaljuk a mai napig is, hogy a Kinizsi-korszakban nem csak a nevét vették el csapatunknak, hanem a színét is. Az az illető, aki nyomatja ezt a szerelést és mindenképpen erőlteti, hogy ebben játsszon a csapat, az ezt az időt idézi vissza. A Ferencváros zöld-fehér színű és nem arany-fekete! Remélem most már tényleg csak akkor fogom látni ezt a szín-összeállítást a csapaton, mikor zöld-fehér ellenfél ellen játszunk és az mindkettőt használja! Remélem szerdán ismét zöld-fehérben játszik a Fradi!



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon