Hogyan várom Fradi-szurkolóként a Derbit

Holnap este újból megmérkőzik kedvenc csapatom legádázabb riválisával/riválisunkkal, így bennem is pezseg a vér, zajlik a Derbi előtti izgalom. 

Előre szeretném leszögezni, hogy most egy elfogultabb írás következik, saját gondolatokkal, véleményekkel. Lehet, hogy egy-két dolgot csak belelátok a cselekményekbe, de nem alaptalanul. 

Régen nem tapasztalt érzés fogott el engem hétfőn reggel felkelve az ágyból. Egy olyan hangulat, amit utoljára még körülbelül 2014. tavaszán éreztem, mielőtt a szkenner-helyzet elérkezett volna. Igaz, nem keltem hétfőn kora hajnalban, hogy sorban álljak belépőért a jegypénztárban, azonban mégis ugyanaz az izgalom fogott el, amit legutóbb szűk 8 éve és azt megelőzően jött rám, várva a Derbit. A nagyon régen érzett Derbi-láz. Ahogy jött ez az érzés, úgy is szállt tova és szerdán, mielőtt még lejátszották volna a Puskás Akadémia Felcsút elleni bajnoki mérkőzést, elmúlt. Az egész izgatott állapot, valahogy átment aggódásba. Nem tudom megmagyarázni, hogy miért. Az erős önbizalomból, a biztos győzelem tudatából elkezdtem úgy érezni, hogy ennek csúnya vége lesz számunkra a hétvégén. 

Sajnos a félelmeim nem alaptalanok, főleg ha a Ferencváros játékosainak egész őszi, valamint a legutóbbi bajnokin az első félidő során mutatott hozzáállását tekintjük. Még a legutóbbi kirándulás során egyik szurkolótársam jegyezte meg, hogy "ebből még baj lehet, hogy a játékosok nem tudják felfogni (még a magyarok sem), hogy mit jelent nekünk szurkolóknak egy Újpest elleni Derbi. Ők csak a pénzt veszik fel és csak teszik a pályán amit jónak éreznek." Addig jól látjuk, hogy a IV. kerületben még a légiósok is átérzik mit jelent ez a rangadó. Még ha a bajnokságban gyengén is teljesítenek, a Fradi ellen mindig felszívják magukat, amit a mieinknél nagyon is hiányolok. Nem csak a légiósoknál, de sajnos a magyaroknál is. Követelhetjük a fiatal magyarokat a csapatba, de amíg fele akkora tűz sem lobog bennük, mint egy "zsoldos külföldiben", addig nincs miről beszélni. 

Pedig minden a Fradi mellett szól a Derbi előtt. Hiába nem sikerült jól a Ferencváros felkészülési időszaka a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos esetek miatt, de ami információ Újpestről is érkezett az azt közölte, hogy a liláknál még rosszabb volt az alapozás. Amíg az FTC azóta két (nem megerősített információk alapján négy) mérkőzésen is pályára tudott lépni, addig a hírek szerint ellenfelünk a rangadón fog először játszani, főleg úgy, hogy a frissen kinevezett vezetőedző csak az előszezon második hetén tudott munkába állni, emellett több játékos is karanténban van, vagy pedig onnan szabadul. Hiába ezek az előjelek, mégis rajtam van az aggódás, nem tudom azt hinni, hogy könnyű győzelmet fogunk aratni a Szusza Ferenc Stadionban. Nagyon nehéz lesz szokásosan a Derbi.

Ha az őszi meccset vesszük alapul, - amelyen a Fradi úgy aratott 3-1-es győzelmet, hogy egyáltalán nem látszott a játékosokon a végtelen akarat, hogy egyáltalán milyen meccsen lépnek pályára - akkor egy feltüzelt Fradi rommá verné az utált ellenfelet. Ott az emberhátrányban játszó újpestiek példát mutattak nekünk akaratból, küzdésből, hogy nem szabad őket lenézni semmilyen körülmények között sem!

De ettől függetlenül már várom a holnapi napot! Várom, hogy délután összefussak a barátaimmal, készülődjünk a meccsre, hangoljunk és aztán őrjöngve szurkoljunk a "Barbie-ház" lelátóján! És bár most nincs az az érzésem, de remélem, hogy sikerül visszaadnunk bő 11 év után azt csúfos vereséget, amit kaptunk akkor Újpesten és az ellentábor is átérezhesse azt, amit akkor (és később a Videoton elleni 0-5 alkalmával) éreztem! Elégszer hallgattam az ellentábortól a "lesz.....tt a Ferencváros" dalt, így holnap egyáltalán nem szeretném, ha erre okuk lenne, hogy énekeljék! Nem akarom győzni látni a lilákat, sem ünnepelni, mint három éve, mikor a 93. percben egyenlítettek ki!

Azért is remélem, hogy azt a fent említett nagy verést alaposan visszaadjuk nekik - remélhetőleg holnap -, mert nehezen tudok elmenni a mellett a hálátlanság mellett, amit kapunk tőlük az elmúlt években. Rivalizálásnál előfordul, hogy tombol a gyűlölet a két fél között, de az újpestiek többször is bizonyították, hogy nincs okunk az eredményeiken kívül tisztelni őket! Emlegethetnénk a politikai indokokat, hiszen a Fradi elnöke a jelenlegi kormánypárt alelnöke.

Igaz 2010-ig az akkori politikai erő Újpestre csurgatta a pénzeket. Láttuk mi lett a vége. (és még nem beszéltünk a szocialista korszakról! "40 éven át a rendőrség csapata!") Ilyenkor megkérdezem újpesti ismerőseimet, hogy szoktak tükörbe nézni? Nehezen tudunk azon is dűlőre jutni, hogy a Ferencváros (bíróság által is kimondott) jogellenes élvonalból való kizárását követően a IV. kerületben három évnyi örömünnep vette kezdetét, míg amikor 2014-ben az Újpest felett lebegett Demoklész kardja, a Fradi és szurkolói voltak az elsők, akik kampányoltak a lilák élvonalbeli tagsága mellett. Aztán látjuk mi lett a reakciójuk... Mert nekik alapból jár minden! Szerintem pedig nem vagyok igazságtalan, ha ki merem mondani, hogy az Újpest és főleg szurkolói megérdemelnék, ha ők is kivennék a részüket a másodosztályú szereplésből egy-két szezonon át. Sokunk mondja, hogy "mi lenne a Derbivel?" Nekem személy szerint annyira hiányoznának az élvonalból, mint mi nekik 2006 és 2009 között.

Gondolom holnap is fog egy jóízűt hatnullázni és NB II-zni a gyakran sportszerűtlen szpíkerük. 

Holnapi nappal kapcsolatban pedig bízom abban, hogy ez a rossz érzés, amiről beszéltem csak azért jött rám, mert eléggé egyoldalú lesz a mérkőzés és kedvenc csapatom, a Ferencváros fölényesen fog győzni a legfőbb rivális ellen! Remélem azt is, hogy a játékosokat az orosz mester, Sztanyiszlav Csercseszov fel fogja tüzelni és mindenki 100%-ig koncentrálva odateszi magát a meccsbe és mindent megtesz a Ferencvárosért, valamint a legfőbb rivális fölényes legyőzéséért! Cáfoljanak ránk abban a véleményünkben, hogy érzelem nélküli zsoldosok alkotják a csapatot! NYERNI KELL!!!

HAJRÁ FRADI!!!! MINDENT BELE!!!!