Egy tartalmas prágai hosszúhétvége

 Baráti társaságommal szeptember elején úgy határoztunk, hogy eltöltünk egy hosszú hétvégét a cseh fővárosban, amely során keresztül-kasul bejártuk Prága látványosságait és egy-két mérkőzésre is kilátogattunk magunk szórakoztatása érdekében.


Múlt szerdán korán reggel útra keltünk, hogy ellátogassunk Prágába, ahol egy tartalmas kikapcsolódást terveztünk barátainkkal. A szállásunk egy metróállomáshoz közel volt, amelynél a szükségletek beszerzéséhez még egy pláza is dukált, emellett egy olyan csomópont mellett foglaltunk le lakhatásunkat, ahonnan villamossal (és metróval) a város minden végébe el lehetett jutni. Látogatásunk során több múzeumot is meglátogattunk, oda-vissza bejártuk a belvárost, többször is átkeltünk a Károly hídon, ettünk az U Flekuban és természetesen focimeccsekre is kilátogattunk.





Az első sportesemény amire kilátogattunk mégsem futball volt, hanem a két vrsovicei rivális, a Bohemians és Slavia Praha női gyeplabda "rangadója". Még az egyik dél-prágai iskola mögötti sporttelepre érkezve is megkérdeztem társaimtól, hogy egyáltalán miként találtunk ide? Marci (a Foci és Társai Blog főszerkesztője) volt az ötletgazda, aki azzal próbált minket rávenni erre az eseményre, hogy igen látványos sport, és mivel "Csehországban szeretik a gyeplabdát, ezért lehet, hogy az ultrák is kilátogatnak, így hangulatra is számíthatunk". Ezt a megállapítását később javította, ugyanis kb. 15 perccel a kezdés előtt, csak mi öten voltunk a betonlelátón a pálya mellett. A lelátó pedig olyan volt, hogy ha ide megjelennek a Slavia és a Bohemka keménymagjának tagjai, akkor az Isten sem menti meg az eseményt a rendbontástól. Emellett pedig se rendőrt, se rendezőt nem láttunk a meccsen. A találkozót azonban 5-2-re nyerte meg a Slavia (nem 4-2-re, mint az eredmenyek.com írja). A játék igen látványos volt és elég gyorsan lement, keveset állt a játék. A lelátón rajtunk kívül főképp csak családtagok voltak fellelhetőek, max. egy-két mezes szurkolót láttunk, de azok is inkább a pálya melletti söröző mellett voltak felfedezhetőek.



A nap itt nem ért véget. Miután a környéken megebédeltünk és visszatértünk a szállásra, új kalandra indultunk. Szerencsére a közeli csomóponttól közlekedett villamos az Eden Arenához (avagy mai nevén Sinobo Stadion) és elindultunk, hogy beszerezhessük a jegyünket a Slavia Praha-Slovan Liberec labdarúgó bajnoki-meccsre. Szűk egy órával a kezdés előtt érkeztünk a stadionhoz, ahol először a pénztárhoz akartunk eljutni. Egy szurkoló elirányított minket az egyik kasszához, ahol ki kellett állnunk egy hosszú sort, hogy eljussunk oda. Már gyanús volt számomra, hogy sokan az online vásárolt és kinyomtatott jegyükkel álltak sorba. Sajnos nem véletlen. Jelenleg Csehországban olyan protokoll van a belépéshez, hogy ha elővételben is megvásárolod a jegyedet, először érvényesítened kell a pénztárnál, miután bemutattad a védettségi dokumentumaidat. Csehországban jelenleg a magyar kártyát nem fogadják el, csak a kinyomtatott, vagy mobil applikációs igazolást. Ez a pénztár csak a már korábban megvásárolt belépők érvényesítésére szolgált. Miután a hosszan kiállt sort követően a pénztártól egy másikhoz küldtek át minket, így elindult a következő harc. Átmentünk ahhoz a kasszához, ahol már jegyet is tudunk venni. Itt is kiálltuk a hosszú sort és végre sikerrel jártunk. Bár 460 Kc-s jegyekre számoltunk, végül nagy szerencsére a 320 Kc-s szektorba tudtunk belépőt váltani. Aztán jött a következő sor, a beléptetés. Itt már csak gyorsan átmotoztak minket, majd kezdésre már a lelátón voltunk. Barátaim gyorsan be is szerezték a sörüket a büfében, én egy ízletes, csípős kolbászt fogyasztottam el. 



A meccsen viszont a Slavia irányított, az első félidő során végig védekezésre beálló Liberec csupán néhány kontrából tudott veszélyeztetni. A vendégeknél amúgy volt néhány NB I-ből ismerős arc, hiszen náluk pályára lépett két korábbi Haladás játékos, Mészáros Karol, valamint Michal "Rambo" Rabusic is. Az SKS az első félidőben sokszor odaszorította ellenfelét a kapujához, ám gólt a 41. percben értek el, miután egy átlövést Milan Knobloch kapus a prágaiak dán válogatott szélsője, Alexander Bah elé ütött, az pedig közelről nem hibázott, talpra ugrasztotta a stadionba kilátogató közel 12000 szurkolót. 
A második félidőben jobban kinyílt a Slovan, amelyet ki is tudott használni a vörös csillagos gárda. Krmencik kapott egy remek kiugratást a szélen, amely során a labdát a tizenhatoshoz érve középre passzolta, az érkező Jan Kuchta pedig lerázva őrzőjét a kapu jobb sarkába helyezte. Ismét lengenek a sálak a Sinobo Arénában, a Liberec pedig cserékre szánta el magát. Beállt a Slavia korábbi közönségkedvence, a szlovák válogatott Miroslav Stoch, aki pár éve Puskás-díjat is kiérdemlő gólt szerzett. A "tót" játékos pár perccel beállása után egy remek összjáték után Havelkától kapott remek passzt a végén pedig jól helyezett lövése utat talált a rövid sarokba, a Fradi ellen betliző Kolár nem tudott hárítani. Stoch pedig a találat után kiment a Slavia ultrák elé és látványosan bocsánatot kért tőlük a szerzett gólért, amely után a hazai közönség egy emberként éltette a támadót. 
Ezzel a találattal visszakapta a reményt a Liberec, ám pár perccel később Peter Olenyika kapott egy remek kiugratást, amelynek a végén a nigériai játékos a kapuba talált, beállítva a 3-1-es végeredményt. Kezdődhetett az ünneplés Vrsovice piros részén az újabb bajnoki győzelem után, csapatuk pedig készülhet a Maccabi Haifa elleni EKL-meccsre. 





Valahogy hazavergődtünk a hűvös prágai éjszakában, ám reggel újabb esemény várt ránk. Ha Prágában vagyunk és kedvenc kiscsapatunk, a másodosztályban szereplő Viktoria Zizkov hazai pályán játszik, nem hagyhatjuk ki a 10.15-kor kezdődő matinémeccsét. A piros-fehérek nem kezdték jól a szezont, csupán a 14. helyet foglalják el a Narodní Ligában, de mikor nyerjenek, ha nem ezen a meccsen, mikor a sereghajtó Chrudím látogatott Prága belvárosába. A zizkovi kerület stadionja a magyar futballszurkolóknak is kellemes emlékeket idézhet fel, hiszen 2008-ban a magyar U19-es válogatott itt nyerte meg első csoportmeccsét az Eb-n Bulgária korosztályos csapata ellen, amely után a David De Gea fémjelezte spanyolok ellen kiharcolta a világbajnoki szereplést is. 
Az elmúlt évekhez képest alaposan megváltozott a környék, hiszen felhúztak néhány épületet a bal oldali lelátó mögé, amellyel elbontották a büfé néhány épületét. Emellett a szemközti, lakóházak felőli tribün teljes felújítás (vagy bontás) alatt áll, így az és a wc le volt zárva, csupán néhány ToiToi budit helyeztek oda a rendezők. Legalább a büfék új helyen, de megvoltak, így jöhetett reggelire a finom sült kolbász, amelynek még mindig isteni az íze. A büfékben hotdogot és lapcsánkát (tócsnit) is lehetett kapni, bár utóbbiból inkább nagymamáméra esküszöm, hiszen az sokkal finomabb. 




A reggeli után elfoglaltuk a helyünket a lelátón és vártuk a meccset. Sajnos eléggé hideg reggel virradt Prágában és igyekeztünk nem megfagyni a találkozó közben, amely elég jó iramban kezdődött mindkét oldalra. Több helyzete a hazaiaknak volt, majd egy támadás után Diamé bombázott 10 méterről a kapuba. Szerencsére akadt több helyzete is a Chrudímnak, amely a vendégszektorban elhelyezkedő egy szem fanatikus szurkolója kedvéért igyekezett hajtani. (mi őt elneveztük Morzsinak) A vendégek többször okoztak riadalmat a prágai védelemben, de a hazaiak az azeri játékosuk, Nabiyev révén nem egyszer veszélyeztethettek volna, ám a közel-keleti futballista eléggé ügyetlen megoldásaival elrontotta a lehetőségeket. A félidőben 1-0-ra vezetett a "Viktorka".
A szünetben láttuk, ahogy "Morzsi" négy korsó sört vitt magával a vendégszektorba, megalapozva, hogy jól érezze magát a második játékrész során. De nem csak az itóka, hanem csapata is tett a szurkoló jókedvéért. Az 59. percben Rybicka pofozott egy lehetőséget közelről a kapuba, amelytől a vendégdrukker már extázisba került, a 62. percben pedig már meg is őrülhetett, mikor egy szöglet után a Chrudím meg is szerezte a vezetést Julis közeli fejesével. Innen a vendégek visszaadták a kezdeményezést a Zizkov részére, ám a korábbi NB I-es támadó, Augusto Batioja ugyanabban a formában játszott, amely miatt kiutálták Diósgyőrből. Semmi nem akart összejönni a prágai kiscsapatnak. A végén már a kapusuk is előre ment fejelni, de az egyenlítés nem jött össze. A sereghajtó elvitte a három pontot a fővárosból 2-1-es győzelmével, majd jöhetett a közös ünneplésük "Morzsival".




Bár még prágai kirándulásunkra terveztünk egy harmadik focimeccset is, ám sajnos a Dolicek stadionban rendezett Pardubice-Sparta Praha találkozó azért nem került meglátogatásra, mivel a múzeumok, éttermek felemésztették készpénz készletünket, a stadionnál pedig sajnos nem fogadták el a kártyát. Mi pedig az online jegyvétel helyett azt választottuk, hogy inkább spóroljunk és menjünk vissza a szállásunkra, valamint pakoljunk össze a másnapi hazautazásra. 



Egy elég tartalmas hétvégét töltöttünk el Prágában, amely során három meccsre (két futball és egy gyeplabda) kilátogattunk és több látványosságnál is jártunk. Élveztük a túrát, de egyszer haza kellett jönni. Számunkra pedig a héten folytatódik a magyar bajnokság, remélem sok zöld-fehér sikerrel! Aki pedig teheti, látogasson el ide, mert megéri! Még ha meccsre nem is megy.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon