Teljes megszégyenülés a Puskásban

A 2022-es labdarúgó-világbajnokságra selejtező sorozat 4. fordulójában az Európa-bajnokság 2. helyezettje, Anglia válogatottja látogatott a Puskás Arénába a magyarok vendégeként.



Futballünnepnek indult szeptember 2. napja, hiszen minden jegy elkelt a mérkőzésre az Eb-döntős ellen, több játékosunk is remek formát produkált klubcsapatában, így nem csoda, hogy nagyon bíztak a meglepetésben a magyar szurkolók. Sajnos a balhé benne lógott a levegőben, hiszen a brit sajtó egész héten rasszista drukkerekről cikkezett, emellett a három oroszlánosok játékosai is fogadkoztak, hogy azért is térdelgetnek, hogy megmutassák a "gyűlölködő, előítéletes magyaroknak". Elő volt már készítve a feszült hangulat, pedig a Verseny utcában csak vidáman iszogató fanatikusokkal lehetett találkozni, majd 19 órakor megindult a tömeg a stadion felé. A gyors belépés után jöhetett a "hegymászás" a legfelsőbb emeletre. Edzésnek megtette. :) Ott találkoztam Marci haverommal, aki a Foci és Társai Blog szerkesztője. Elég jó helyünk volt. 


Térjünk rá a meccsre. Az első félidő fegyelmezett védekezése után nem sok veszélyes lehetősége volt az angoloknak, hiába volt meddő mezőnyfölényben Gareth Southgate csapata. A mieink csak Szoboszlai Dominik szabadrúgásából tudott veszélyeztetni, ha azt egyáltalán annak lehet mondani. A második félidőben totálisan összeesett a magyar csapat. Először még Gulácsi Péter nagy bravúrral hárított Harry Kane kiugrása után, ám pár perccel később Raheem Sterling góljával vezetést szerzett Anglia, majd Kane közelről a kapuba fejelt. A pokoljárás Harry Maguire fejesével lett teljes, amelyet Gulácsi csak bevédeni tudott. A meccs végén Declan Rice távoli lövését szintén csúnyán benézte az RB Leipzig portása. A meccset teljesen megérdemelten nyerték 4-0-ra a szigetországiak, a második játékrészben minősíthetetlen produkciót nyújtó magyarokkal szemben. Sajnos a középpályásaink teljesítménye közelített a 0-hoz, egyedül Kleinheisler Lászlón éreztem azt, hogy ment előre, mint a meszes, de sokszor ész nélkül tette ezt. Így túl sok jó nem sült ki belőle. 


Azonban nem ez volt az, amiért a magyar szurkolók többsége csalódottan ment haza. Mint a bevezetőben írtam, a brit média nagyon felhergelte a csapatot és a közvéleményt a fanatikusaink ellen, akiket rasszistának, neonácinak tituláltak.

Az, hogy fújoltak az angolok mérkőzés eleji már-már szokásos BLM-térdelése ellen, még elnézhető, de ami Raheem Sterling gólja után történt arra nincs mentség. A jamaikai születésű játékos emlékezni szeretett volna a közelmúltban elhunyt barátjára, ám mindezt a Tábor felé fordulva. Sokan sajnos ezt rasszista provokációnak érezték. Ment is a pohár zápor a Manchester City támadója felé. Amit én láttam fentről az az volt, hogy Sterling levette a mezét mutatta a keménymag felé, akik erre nagyon bedühödtek. Valahogy nem tudok egyetérteni a pohár záporral. Ahogyan később Harry Kane és Harry Maguire is megkapta. Declan Rice és Jack Grealish pedig azzal próbált válaszolni a feldühödött emberek felé, hogy ivást imitált a pályára dobott poharakból. Nem tudom felmenteni azon embereket a viselkedésük felől, akik ezt művelték. Arra pedig már tényleg nincs magyarázat, hogy miért kellett huhogni és pirotechnikai eszközt az ünneplő angolok felé dobni. Aztán, ha jön a zárt kapu, akkor pedig jön a sírás. Mindenki tudta, hogy a FIFA, UEFA és a nemzetközi sajtó, nem hogy nagyítóval, hanem már-már mikroszkóppal nézi hazánkat és a szurkolóinkat, hogy a legkisebb problémát is felnagyítsák és lejárassanak minket, erre meg... Így kellett viselkedni? Pont ezen a meccsen kellett volna nagyon odafigyelni, türtőztetni magunkat, nem pedig dobálózni, megbotránkoztató magatartást felvenni! Lehet védekezni, hogy az angolok hogyan viselkedtek az Eb-n, de az sajnos nem fog felmenteni minket a ránk, az elmúlt években zúduló gyűlölet mellett. Lovat adtunk alájuk viselkedésünkkel. Ki merem mondani, hogy ezek a személyek most szégyent hoztak hazánkra, Magyarországra, a kilátogató 60000 drukkerre és legfőképpen szégyent hoztak a Carpathian Brigade-ra, akik csak szurkolni járnak ki és hangulatot próbálnak teremteni a meccseken. 
Szólhatnának arról a hírek, hogy milyen jó hangulat uralkodott a stadionban (az első félidőben), hogy milyen jól sikerült a meccs előtti koreográfia, de nem. Megint arról van szó, hogy "mi, a szemét, rasszista magyarok..." Remélem ezek az egyének most büszkék magukra! Itt az idő, hogy az MLSZ tisztességesen példát statuáljon! A CB-nek pedig itt az idő, hogy ne csak a szurkolást, hanem a kapu mögötti dolgokat is irányítsák, mert az nem járja, hogy néhány elborult teljesen lejáratja őket! Lehet példának felhozni, hogy az angolok megúszták az Eb-n mutatott rendbontásaik után a büntetést, de ez egyáltalán nem kifogás arra, hogy miért kell így viselkedni! 



Az élet nem áll le. Vasárnap Elbasanban Albánia ellen lép pályára a Nemzeti Tizenegy, majd jövő szerdán Andorrát igyekeznek legyőzni Szalai Ádámék. Sajnos nagy valószínűséggel a FIFA mindent el fog követni, hogy bezárják a stadion kapuit a következő meccsre, vagy akár még tovább. A magyar tábor tegnap teljesen leszerepelt és alátámasztotta a nyugati sajtó vádjait a magyar szurkolók ellen, megalázva hazánkat és mindannyiunkat! Én szégyellem magamat helyettük!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon