Meccsen 5 hónap után: csak egy valami hiányzott

Szinte napra pontosan 5 hónap. Ennyi idő telt el azóta, amióta bármilyen meccsre kilátogathattam. Sajnos Fradi-meccsre nem tudtam bejutni, hiszen pl. a múlt héten a Budafok-FTC bajnokira a rendező klub illetékesei elutasították az akkreditációs kérelmemet, de ma kiinvitáltak engem is a Foci és Társai Blog-ot szerkesztő barátaim az MTK-Budafok mérkőzésre, így megigényeltem a sajtós belépőt, amelyet a kék-fehérek engedélyeztek számomra (is), így hosszú idő után végre beléphettem egy stadion lelátójára. 


Fél órával a kezdés előtt futottunk össze a Hidegkuti Stadion előtti villamosmegállóba, majd az akkreditációnk felvétele után elfoglaltuk helyünket a sajtópáholyban. Az elmúlt napok fagyos, havas időjárása után üdítő volt a szikrázó napsütés, még a tavaszi kabátot is elég volt betennem a táskámba. Eközben a csapatok már az öltözőben várták, hogy kivonulhassanak a gyepre és üdvözöljék a megjelenteket, majd a labdába rúgva megkezdjék a játékot. Az ezúttal fekete mezben pályára lépő kék-fehérek több csorbát igyekeztek kiköszörülni, hiszen múlt héten 3-1-es vereséget szenvedtek a Paks otthonában, emellett a jelenlegi ellenfelet eddig egyszer sem sikerült legyőzniük a szezon során, sőt ősszel a Budafok el is vitte a Hungária körútról a 3 pontot. 


Bár az első 10 percben a vendégek voltak frissebbek, de a játékrész további részében Schön Szabolcsék sokkal veszélyesebbek voltak. A fiatal játékos - aki nyártól Dallasban folytatja - több helyzetet is kidolgozott, ám a fehér mezesek védelme állta a sarat, vagy az MTK-nevelés, Bese Balázs hárított. Sajnos kemény belépőkből sem volt hiány, a vendégek mestere, Csizmadia Csaba folyamatosan reklamált Solymosi Péter játékvezetőnél, ám egy figyelmeztetésnél súlyosabb szankciót nem kapott a tréner. Amíg az első játékrészben szinte egy kapuzott az MTK, a második félidő annál inkább szólt a Budafokról. Rögtön Lőrinczy lépett ki a védelem mögött, és lőtt Mijatovic kapujába, ám a játékvezető lesállás miatt érvénytelenítette a gólt. Nem sokkal később ismét a kispesti akadémián cseperedő támadó került helyzetbe, már csak be kellett volna passzolnia a kapuba a labdát, ám elszórakozta a helyzetet. Nikolai Alho és Bíró Bence becserélésével igyekezett egy új lendületet hozni Michael Boris a hazaiak játékába, ám Alho alig negyed órán belül megkapta mind a két sárga lapját, vele a pirosat. Innen többször is veszélyesebb ellentámadást vezetett a Budafok, ám eléggé pontatlanok voltak. Az MTK-nál még Prosser Dániel cselezései után alakulhatott volna ki nagyobb helyzet, mellette egy távoli átlövés okozott veszélyt, amelyet szögletre ütött Bese. A hosszabbításban már érezhető volt, hogy a Budafok teljesen elégedett az egy ponttal, így már nagyobb helyzet nem alakult ki a meccsen. A találkozó gól nélküli döntetlennel zárult. Az MTK pedig ezt a szezont úgy zárta, hogy a másik élvonalbeli újonc ellen egyszer sem tudta behúzni a három pontot. Barátaimmal meg is jegyeztük, hogy ez egy igazán élvezetes kis meccs volt, csupán a gól hiányzott belőle. Ezzel a döntetlennel a kék-fehérek egy lépéssel távolabb kerültek a nemzetközi porondtól, hacsak nem a MOL Fehérvár fogja megnyerni a Magyar Kupát. 


A Budafok számára értékesnek is nevezhető ez az egy pont a Hungária körúton, ám ha holnap nyer a ZTE a Honvéd ellen, még a távolság nőhet az élvonalbeli tagság megőrzéséért folytatott küzdelemben. Még lesz izgalom az NB I-ben!




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon