Kötelező győzelem Kaposváron

Fix 2-es mérkőzés! Mindenki aki szokott fogadni a meccsekre az így várta a vasárnap megrendezett Kaposvár-Ferencváros találkozót, amelyen a sereghajtó fogadta a listavezetőt. Bár mint a cím is elmondja, mindig ez a legnehezebb feladat, főleg egy Espanyol elleni EL-meccs után átállni erre a feladatra. Mint fülünkbe eljutott, volt valaki olyan bátor, hogy 50.000 Forintot tett a Kaposvár győzelmére.


Kis brigádunkkal már reggel összegyűltünk a csípős pesti hidegben, hogy kisebb megszakításokkal bevegyük Koppány vezér földjének székhelyét. Út közben tettünk egy kitérőt a Deseda-tóhoz és annak Kaposfüreden található kilátójához, amelynek tervezője biztos sokat kaszált azzal, amilyennek megálmodta ezt az építményt. A völgyben lévő tó felére jó volt a rálátás, ám mivel völgybe épült, a másik oldalon csak a szomszédos domboldalt láthattuk. De legalább ezt is felfedeztük és a horgászok legnagyobb örömére, a kilátó tetején teli erőből elénekeltük a Fradi-indulót, amivel továbbálltunk Kaposvárra. 

A főtér mellett nem messze tettük le a járművet, majd belevetettük magunkat az ébredező karácsonyi vásárba, ahol volt aki egy kis alkohollal, volt aki egy kifejezetten finom karamellás ízesítésű forrócsokival melegítette fel magát. A kis szünetet követően elindultunk a főutcán, ahol az első ember, aki szembe jött velünk, az nem volt más, mint a Fradi vezetőedzője, Szerhij Rebrov. Rögtön készültek is a közös képek. Igen csak meglepődtünk! De ő is és mi is mentünk tovább, mert brigádunk keresett egy olyan helyet, ahol rendesen megebédelhetünk. Keresztül-kasul bejárva a környéket végül egy kézműves sörözőnél kötöttünk ki, ahol finom ételeket is szolgáltak fel, végeztével pedig elindultunk a Rákóczi stadion felé. 


Rögtön jó helyre parkolva a kocsinkat a vendégszektor bejárata felé vettük az irányt. A létesítmény jóval lepukkantabb állapotban volt, mint amikor 2012-ben, utoljára voltam itt, mikor a Ricardo Moniz vezette Fradi 1-0-ra kapott ki Somogyország szívében. (Sőt, ha 42 éve nem nyert a Ferencváros Kaposváron, így a babonás emberekben volt egy kis félsz!) A talaj hihetetlenül sáros volt mindenfelé a talaj, a levegőben terjengett a büdös komposzt- és húgy-szag, a beléptetőrendszer pedig a nagyobb darab szurkolókra nem volt felkészítve. A büfé egy raktárhelyiségben volt kialakítva, a wc-t már nem mertem megnézni. Jól látszódott, hogy a Kraci 2014-es kiesése óta a csapat a megye I-et is megjárta és ez a stadion közel sincs teljesen felkészítve az élvonalbeli szurkolók fogadására. És a kaposváriak ezért elkértek 2000 Forintot. Ennek a tizedét is alig érte meg a körülmény, főleg az OTP Bank Liga utolsó helyezett csapatától. A mieink az Európa Ligás harmadik mezben, a szürkében lépett pályára. Engem meglepett, hogy ezt az NB I-ben is használjuk, de legalább nem narancssárga, de az bosszantott, hogy bajnoki meccsen nem a zöldben futott ki a gyepre a csapat. A kaposvári játékosokon látszott az akarat, hogy most megmutatják a papíron jobb ellenfélnek. Már a 10. percben, Ádám Martin fordult le Ihnatenkóról, és lőtte ki Gróf Dávid kapujának hosszú sarkát. Alig másfél perccel később Isael kapott egy előreívelést, amelyet gyönyörűen levett, majd bombázott a kaposvári kapuba, megörvendeztetve háló mögött szurkoló fradistákat. Innen egy kicsit összezavarodtak a hazaiak, a Fradi több veszélyes támadást vezethetett volna, ám mindig volt valaki, aki nem koncentrált eléggé. Olekszandr Zubkov továbbra is haloványan játszott, nagyon sokszor akadt meg ügyetlensége okán a támadás és látszott, hogy Lovrencsics Gergő sincsen bombaformában. Marcel Heister pedig frissen tért vissza sérüléséből, így tőle nem vártam csúcsformát. Azonban aki véleményem szerint igencsak formán kívül van, az a szlovén válogatott középhátvéde a csapatnak, Miha Blazic. Sokszor éreztem bizonytalannak. Szerencsére így se volt veszélyesebb a Rákóczi, és egy szabadrúgást követően a Fradi talált be. A pontrúgást Isael végezte el és beívelésébe senki sem ért bele, így a labda utat talált a hálóba. Félidőben 2-1 a Ferencváros javára. 


Sajnos a szünetben olyan esemény történt, amely ledöbbentette a szurkolókat, mind fradista, mind hazai oldalon. A főlelátón egy szurkoló, mint a kivágott fa, úgy esett le majdnem két sornyit és vágta be a fejét a nézőtér alján lévő korlátba. Szerencsére a mentők gyorsan ellátták, de nem pontosan tudjuk mi történt vele, mi lehet a diagnózis. Sajnos a feje nagyot koppant, így többen félnek attól, hogy ott több lehet, mint szimpla agyrázkódás. A kaposvári szurkolónak innen is mielőbbi jobbulást és teljes felépülést kívánok! 

A második félidőben már-már mondhatni szokásosan, a Fradi az öltözőben maradt. A hazaiak támadtak, sok veszélyt nem tudtak okozni, de nekünk nem volt egy kellemes élmény ezt látni. Amikor végre sikerült kijönni a szorításból, Zubkov lőtt középre Bolinak, aki a felvételek alapján szabályos gólt lőtt, de a mérkőzést sok hibával vezető Bogár Gergely játékvezető les címén nem adta meg. A sporinak és asszisztensének a következő hétre azt a házi feladatot adnám, hogy tanulmányozza alaposan a lesszabályt, hacsak mondjuk ez lett volna az egyetlen hibája! 
Mint korábban is írtam a játékvezetés új generációja nagyon gyenge. Ilyen ítéletek után pedig mit várunk? 
Rögtön ezután egy számunkra elsőnek lesállásnak tűnő támadás végén Csiki Norbert elé került a labda, aki talán a forduló gólját szerezte. Gróf Dávid nem védhette ezt a jól helyezett lövést. A Rákóczi fölénye góllá érett. Innentől mintha elfáradt volna a Kraci, mert alig 5 percen belül Franck Boli ismét a Ferencvárost juttatta előnyhöz. Erre már nem tudtak válaszolni a hazaiak, a mieink se nagyon akarták megalázni az ellenfelet. A végeredmény: Kaposvár-Ferencváros 2-3, a Fradi 42 év után hozta el ismét a három pontot a somogyi megyeszékhelyről. 


Ünneplésre nem sok idő jut, hiszen az év végére hatalmas hajtás vár a budapesti zöld-fehérekre! Szerdán rögtön a másik mumus, a Békéscsaba vár a mieinkre, majd hétvégén a felcsúti műcsapat érkezik a Groupama Arénába, amelynek illene visszavágni az augusztusi 1-4-ért! Rögtön utána ahogy a csapat is, úgy kis brigádunk is Razgrad felé veszi az irányt, hogy az idény során negyedszer is farkasszemet nézzenek a Ludogorets gárdájával, hogy győzelem esetén abban az örömben legyen részünk, hogy a gárda tavasszal is folytathatja a vitézkedést európai porondon. Jövő vasárnap pedig a mindig pokoli diósgyőri stadionban kell megmutatni, hogy tavaly nem véletlenül ütötte ki a Fradi a miskolci piros-fehéreket háromszor! Tehát nem csak a focistákra, hanem brigádunkra is sűrű két hét vár, mert terveink szerint mindenhol ott leszünk! Békéscsaba, Razgrad, Miskolc! Már tűkön ülök! INDULJUNK MÁR!!!!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon