Keserű szájízű vereség a Juventus ellen

Eljött a második hazai Bajnokok Ligája mérkőzés, amelyen a Fradi kedvenc olasz csapatomat, a Juventust látta vendégül a Puskás Arénában. 

Már egy korábbi írásomban megemlítettem, hogy gyermekkorom óta szeretem a zebrákat (a Ferencváros imádatát, pedig szinte az anyatejjel szívtam magamba), így félig szomorú is voltam, hogy az Öreg Hölgyet pont a Fradi ellen láthattam először, így először drukkoltam teljes szívből a Juvéval szemben. Tudtuk, hogy nem vár egyszerű mérkőzés Sigér Dávidékra, azonban így is bíztam, hogy valami siker csak születik a pályán! 

Elég gyorsan és egyszerűen be tudtunk jutni a Puskásba és el is foglaltuk a helyünket. Egy kicsit furán néztük, mikor Wojciech Szczesny és a Juve a Tábor előtt kezdett el melegíteni. Közben a kivetítőn az előző napi meccsek összefoglalóit vetítették, majd a múlt heti legszebb gólokat, köztük Tokmac kapufás találatát a Dinamo Kijev ellen. Mi pedig vártuk azt, hogy mit kezdenek a világsztárok ellen a sajátjaink. Nem volt elég, hogy Cristiano Ronaldo a kezdőcsapatban kapott lehetőséget, ott volt még Aaron Ramsey és Álvaro Morata is, közben meg a védelemben is nagy kedvenceket láthattam, mint Giorgio Chiellini és Leonardo Bonucci.

Sajnos a Fradi játékosai is egy kicsit elkezdtek csodálkozni, hogy kik jöttek velük szemben, rögtön magához ragadta a kezdeményezést a Juve. Először Juan Cuadrado esett nagyot a tizenhatoson belül, de Grinfeld játékvezető a VAR-szobával egyeztetve továbbot intett. Majd szintén a kolumbiai szélső maradt üresen és indult meg gyorsan a szélen Botka Endrét magáról lerázva, Dvali és Blazic főképp #CR7 érkezésére figyeltek, így Álvaro Morata senkitől se zavartatva passzolhatott a kapuba. 0-1. A gól után egy kicsit visszább vettek a "zebrák", és több lehetőséget kidolgozott a Fradi, ám Olekszandr Zubkov és Somalia lövése is messzire elkerülte a kaput, Tokmac Nguenre pedig külön figyelt Chiellini és Bonucci. Sajnos látszott a ferencvárosi játékosokon, hogy nagyon izgulnak a sztárfocisták elleni játékon. Eléggé kapkodtak, volt, hogy rossz döntést hoztak, de sajnos sokszor rosszul találták el a labdát. Ebből is látszik, hogy a Bajnokok Ligája más kávéház, mint az EL, vagy az NB I. Még az első félidőben egy újbóli szélső felfutást követően Ronaldo került volna helyzetbe, ám Blazic hatalmasat mentett az Aranylabdás világsztár elől. Sajnos látszott a pánikolás a Fradi focistáin a kihozatalok alatt is, hiszen sokszor veszélyesen passzolgattak hátul. Az biztos, hogy néhány hajszálam megőszült ezek alatt. Szerencsére a félidőig nem született több találat, 1-0 a Juve javára. 

A második félidőben rögtön egy veszélyes szituációval kezdődött a játék, hiszen közelről kapott szabadrúgást a Juventus és a labda mögé Cristiano Ronaldo állt. Ám a portugál csillag lövését hárította Dibusz Dénes. A Fradi a továbbiakban rossz döntéseket hozott. Amikor Botka Endre egy szélső akció helyett inkább vissza passzolt és eladta a labdát, az ellentámadás során Ramsey passzolt Moratához, aki tizenhat méterről kilőtte a felső sarkot. 0-2. Mi pedig nem értettük, hogy az egyre jobban izguló és fáradó csapatba miért nem nyúl bele Rebrov mester, hiszen Zubkov és Isael hetek óta nem a legjobb formáját nyújtja. A változtatások a 70. perc után jöttek el, de előtte megint jött a pánik szerű passzolgatás a tizenhatosnál. Lovrencsics Gergő ívelt rosszul haza, amely után a labdát Dibusz Dénes rosszul vette át, így ziccerbe hozva a frissen beállt Paulo Dybalát, aki 3-0-ra állította az eredményt. Alig 10 perc telt el ezután ismét foghattuk a fejünket. Az önbizalmát végleg elvesztő Dibusz ismét Dybalát találta el egy hazaadás után, a lövés után menteni igyekvő Lasha Dvali pedig saját kapujába segítette a labdát. 0-4. Benne volt a pakliban, hogy ki fogunk kapni ennyire, azonban számomra a kapott gól hogyansága okozott bosszúságot. Szerencsére ezután még adott életjelet magáról a csapat és Franck Boli került kétszer helyzetbe. Először egy hazaadásra csapott le, ám Szczesny még védeni tudott, ám másodjára Sigér lecsúszott lövését átvéve kapura fordult, ám az első próbálkozás a lengyel hálóőrről kijött, de szerencsére az ismétlést már bepasszolta az elefántcsontparti támadó a kapuba. Igaz, hogy a VAR vizsgálta a találatot, de nem találtak kivetni valót, így a becsületgól ma is megszületett. A Juventus 4-1-re nyert a Puskás Arénában és továbbra is lohol a Barcelona nyomában. 

November 24-én jöhet a torinói felvonás a csoportban. Benne volt a pakliban az újabb vereség, azonban sajnálom, hogy ennyire ideges volt ezen a meccsen a csapat. Bár elsőre azt láttam, hogy nem bánkódtak az eredményen, de ma a fotóimat böngészve láttam, hogy több játékos is könnyeivel küzdött, hogy ilyen teljesítményt hozott ki belőlük a fáradtság és az izgulás. Be kell látnunk, hogy ez a Bajnokok Ligája. Itt már tényleg a világ legjobb futballistái az ellenfelek és pont úgy hozta a sors, hogy a legutóbbi évtized két legjobb focistája és ellenfélül jön. Sajnos ez így jött ki. Ha van valami, ami miatt bosszús vagyok, az a hátul tötymörgés, ami lassan az NB I-ben is a frászt hozza ránk (lásd: Kisvárdán), és Dibusz két hibája. Van ennyi a két csapat között, de két ilyen buta gólt kapni... Azonban lehet szidni a Ferencvárost, az ellendrukkereknek lehet röhögni a vereségeken, de André Villas-Boast idézném szabadon: "Lehet, hogy kikaptunk, de mi mégis itt vagyunk a Bajnokok Ligája főtábláján. Ide is el kell jutni!" A Fradi a legjobb 32 között az egyetlen csapat, amely mind a négy selejtezős körön átküzdötte magát és itt van, hogy a sztárcsapatok ellen mutassa meg magát. Kár azért a két buta kapott gólért, de így is öröm minden perc, amit ebben a sorozatban eltölthet a csapat! Várjuk a továbbiakat!