Gólzáporos vasárnap

A szombati ferencvárosi győzelem után úgy döntöttem, hogy vasárnap összefutok a barátaimmal, a Foci és Társai Blog szerkesztőivel és egy másik haverommal. Ez alatt két mérkőzést is terveztem megtekinteni. 

Rögtön délelőtt 11 órától a Népligetben volt jelenésem, ahol a Ferencvárosi Torna Club második csapata fogadta az RKSK csapatát. Miután összefutottam Ábel haverommal, elindultunk a Népliget felé. A jegyvásárlás gyorsan megtörtént az FTC edzőközpont bejáratánál, majd a tűző napsütésben úgy határoztunk, hogy a centerpálya fedett lelátóján foglalunk helyet. 

Ezúttal nem volt visszajátszó az első csapatból a zöld-fehéreknél, a fiatalok néztek szemben a Rákoscsabáról érkező ellenféllel szemben, amely két korábbi Fradi-nevelésű játékossal, Vattai Balázzsal és Peszmeg Viktorral igyekeztek borsot törni az FTC II orra alá. A kis-Fradi egyből odaszögezte a rákosmentieket a kapujuk elé és a 7. percben egy beadásra Zyen Jones tört be remekül és a kapust megelőzve fejelt a kapuba. Sajnos az eset után a későn kiérkező Nyirati András ütközött az amerikai támadóval és a hálóőr elterült a földön. Az agyrázkódást szenvedő portást hosszas ápolás után le kellett cserélni, mentővel vitték kórházba. A folytatásban is a Fradi volt a dominánsabb, ám az RKSK is vezetett néhány támadást, ám a ferencvárosi védelem remekül helyt állt. A 39. percben szabadrúgáshoz jutott a Ferencváros második csapata, amely után Leandro löbbölése után Zyen Jones megszerezte a második gólját, kettőre növelve a Sasok előnyét. A szünetben az FTC első keretének edzésről beeső játékosai szeme láttára 2-0-ra vezettek Borbély Balázs fiai. 

 A második félidőben folytatódott volna az első játékrészben mutatott tendencia, ám egy váratlan húzás megváltoztatta a meccs menetét. Vattai Balázs vette észre, hogy nagyon kint kószált a ferencvárosi kapus, Kovács Marcel, így félpályáról kapura ívelte a labdát, amely a rosszul helyezkedő hálóőr felett a kapuba pattant. Ettől összezavarodott a kis-Fradi és sikerült néhány veszélyesebb támadást vezetnie a vendégeknek. Mindent megpróbáltak. Több vérmesebb rákosmenti drukker reklamálta a tizenegyest, mikor az egyik kék mezes támadó elesett a tizenhatoson belül. Bár lehet mondani, hogy egy kicsit elfogult vagyok fradistaként, de a B csapat meccsein annyira nem vakít el minket a fanatizmus, hogy ne lássunk tisztán: a csatár páros lábbal vetődött egy nagyot, még egy rogyasztás után is. Ha egy lábról teszi mindezt, talán Zimmermann spori is megette volna, de így inkább örüljön, hogy megúszta sárga lap nélkül. Az utolsó negyed órában sikerült kiszabadulnia a szorításból a cserékkel is frissített Ferencváros II. Először Gera Zalán végzett el egy szabadrúgást, amelyet hárított az első gól után csereként beálló Ritzl Bence, de a 88. percben már ő is tehetetlen volt, mikor egy remek összjáték után Jones tálalt Gera elé, a fiatal játékos pedig a hálóőr mellett a kapuba talált. Itt még nem volt vége, A hosszabbításban egy eléggé lesgyanús szituáció után Ammar Ramadan tört a kapu felé, majd helyezte be a végeredményt jelentő találatot. 4-1-re nyert az FTC II a rákosmenti ellenfél ellen. 

A meccs után egy kiadós ebéd és a városban lófrálás után futottam össze Roli haverommal és indultunk el Pesterzsébet és az ESMTK Ady Endre úti sporttelepe felé. A "Liza" az MTK II. csapatát fogadta. Már a belépéskor ismerős arcba futottam, hiszen a beléptetésnél Laci dolgozott, aki a Fradi-meccseken is szokott tevékenykedni. Beljebb jutva újabb régi arcokat figyelhettem meg, hiszen a büfét azok működtették, akik régebben a Pesterzsébeti Jégcsarnokban a FTC Jégkorong meccsein. Ki nem hagyhattam a finom rántotthúsos szendvicset! A pulton pedig ott figyelt a ferencvárosi jégkorong-szakosztály címere is! 

 A lelátón újabb ismert arc jött velünk szemben, hiszen a mérkőzés ellenőre a magyar válogatott és a Videoton legendás kapusa, Disztl Péter volt és mellettünk foglalt helyet. A kezdősípszó után mindkét csapat igen élvezetes, támadófocit igyekezett bemutatni. A 6. percben egy kipattanó után Kovács Botond eresztett meg a tizenhatos előteréből egy hatalmas bombát Varasdi Dániel kapujára, amely a bal felső sarokban kötött ki. Alig ünnepelte meg gólját az erzsébeti gárda, máris jött a válasz! Kovács Mátyás tekert a kapura, lövését csak beljebb tudta segíteni a hazai hálóőr Jeszenszky Ádám. Még negyed óra sem telt el, már az MTK II vezetett, Vancsa Zoltán vette be az ESMTK kapuját. Egy igen élvezetes meccsen sok helyzetet láthattunk, majd a 37. percben egy újabb lövés után Molnár János kotorta be a kipattanót. 2-2 állt az eredményjelzőn a szünetben. 

 A második félidő rögtön egy Liza-támadással kezdődött. Varasdi gázolta el a betörő hazai támadót a tizenhatoson belül, jogos büntetőhöz jutottak a hazaiak, amelyet Molnár János értékesített, ismét hazai előny. A kispadon az MTK előző idény végén visszavonuló csapatkapitánya, Kanta József is egyre idegesebb volt, egyre többször pörölt a Bana Gergely játékvezetővel, szokásos módon kiállítást reklamálva, mint játékos korában. De a lelki terrora semmi szükség nem volt, az egyre jobban fáradó erzsébeti védelem kihagyásait a 62. percben Kovács Mátyás használta ki, öt perccel később pedig Vancsa egy megindulás után már az MTK II-t juttatta ismét előnyhöz. Bár benne volt a levegőben egy újabb gól, ám többre már nem futotta a végére nagyon elfáradó pesterzsébetiektől, a vendégeknek úgy szintén nem jött össze az újabb találat. Az MTK II 4-3-as sikert aratott vendégként az ESMTK otthonában. 

Egy igen élvezetes meccset láthatott a kilátogató közel 150 néző. Nekem pedig egy igen csak gólzáporos vasárnap jutott. Ezen az egy napon két mérkőzésen 12 találatot volt szerencsém látni. Néha jó dolog kilátogatni ilyen kis meccsekre és csak hátradőlve minden idegesség nélkül élvezni a játékot, főleg, ha ilyen gólgazdagok. Most már minden figyelmünket a BL-Playoffra és a Ferencváros Young Boys elleni párharcára szegezzük, amelyen szép eredmény lenne, ha a magyar bajnok zsinórban másodjára is kiharcolná a BL főtáblán való szereplést.