EURO 2020 - Hatalmas magyar siker!

Szinte fel sem ocsúdtunk a portugálok elleni mérkőzés végjátéka után, rögtön egy újabb, sokkal nagyobb hal akadt a horgunkra, hiszen a világbajnok francia válogatottal nézett szembe a Marco Rossi által trenírozott Nemzeti Tizenegy. 

A gallok feldobott állapotban érkezhettek Münchenből Budapestre, hiszen Mats Hummels öngóljával legyőzték a németeket 1-0-ra. Félő volt, hogy itt ma nem ússzuk meg kevéssel, de a szurkoló az olyan, hogy mindig bizakodik. Pénteken délután elég gyorsan átvettem a karszalagomat a Papp László Budapest Sportaréna előtt kialakított regisztrációs ponton, majd onnan a #FanZone-ba mentem át Roli haverommal, ahol jó hangulatban tekintettük meg az Eb egyik legnagyobb rangadóját, az Anglia-Skócia meccset. Olcsóbb nem lett a szurkolói zóna a Műjégpályán, de most kifejezetten sokan gondolták úgy, hogy kilátogatnak, elég sok külföldivel együtt. Jöttek Csehországból, Ausztriából, de még Skóciából is. Azon a hajtós meccsen gól nélküli döntetlen született, így továbbra sem láttunk gólt a Vajdahunyad-vára tövében. Szombat reggel egy kiadós alvás, majd egy nagymamám által főzött ebéd elfogyasztása után találkoztunk a Foci és Társai Blog-ot szerkesztő Roli haverommal, majd átmentünk a Félidő Sörözőhöz, majd elég gyorsan a stadion felé mentünk és elfoglaltuk a helyünket a harmadik emeleten. 

Itt csatlakozott hozzánk Marci is. 

Tanulva a keddi esetből messzire elkerültem a szurkolói boltot, így ennyivel nem lett felforrasztva az agyvizem az így is rekkenő hőségben. Ahogy kijöttek melegíteni a csapatok ámultunk, hogy mennyi sztárjátékos futott ki a budapesti gyepre. Pogba, Benzema, Mbappé, Varane, Griezmann, de még sorolhatnánk tovább. Józan hozzáállással reménykedtünk, hogy nem lesz csúnya a vége, de szívünkben éreztük, hogy valami csodát elérhetünk. Valahogy olyan érzésem volt, mint 2011. szeptemberében, mikor a régi Puskás Ferenc Stadionban 2-1-re legyőztük a szinte már-már mumus svédeket. Ahogy várható volt, a franciák domináltak a mérkőzésen, de az elején még el-eljutottunk Hugo Lloris kapujáig is. Ám igazi nagy veszélyt még az oldalsó szabadrúgásaink sem jelentettek a kapura. Ám az egyiknél úgy szabálytalankodtak a védők Botka Endrével szemben, mint amiért a csehek büntetőt kaptak a horvátok ellen, ám itt Michael Oliver játékvezető sípja is néma maradt és a VAR sem jelzett. Lehet, hogy csak én voltam ez esetben túlságosan elfogult. A másik oldalon addig a Manchester United ásza, Paul Pogba szerencsére gyengébb napot fogott ki, de Karim Benzema és Kylian Mbappé játékában végig benne volt a gól. Utóbbi egy olyan fejessel is veszélyeztette Gulácsi Péter kapuját, hogy a kapu felé sem nézett. Bármennyire is veszélyesebbek voltak a franciák, az első félidőben próbálkozásaik vagy elhaltak a magyar kapusban, esetleg kapu mellé lőtték. Sajnos a mieink kedélyét még Szalai Ádám sérülése is borzolta. A magyar csapatkapitányt fejen ütötték, kórházba került, de a VAR-szobában ismét nem láttak semmit... Helyette a mozgékonyabb Nikolics Nemanja állt be. Addig tovább nyomtak a franciák, ám a nagyot küzdő magyar csapat állta a sarat. Mikor a félidő végén kérdően néztünk egymásra, hogy mire hosszabbít a játékvezető 5 percet, Fiola Attila lódult meg a francia kapu felé, majd Lloris mellett belőtte a magyar vezető gólt! Szűk két évtizede járok labdarúgó-meccsekre, de ehhez hasonló hangrobbanást, eufóriát, még életemben nem éltem át! Eszméletlen volt! A franciák döbbenten nézték, ahogy a magyarok ünnepelnek! Így már jobb hangulatban mehettek a szomjas magyar drukkerek italokért a büfébe! 

 A második félidőben az elején beszorítottak minket a fehér mezesek, ám később azt figyeltem meg, hogy inkább átadták a kezdeményezést a mieinknek, hogy aztán gyors ellentámadással lefussák az egy sebességgel lassabb védőinket. De ennek köszönhetően a mieink is ki tudtak alakítani helyzeteket, ám a franciák keményen védekeztek. Sallai Roland távoli lövését védte a kapus, egy másik próbálkozás pedig az alap- helyett az oldalvonalon ment ki. A franciák továbbra is átadták a lehetőséget a mieinknek, majd a 65. percben miután a magyarok végeztek el egy szabadrúgást, gyors ellentámadásba lendültek. Ousmane Dembélé középre passzolását mentette Szalai Attila az érkező Mbappé elől, ám ez így lett tökéletes a Barcelona sztárjának, Antoine Griezmann-nak, aki köszönte a lehetőséget és bevágta Gulácsi kapujába a labdát. Az érzéseim a tíz évvel ezelőtti magyar-svéd meccshez köthetően erősödtek, hiszen kb. ekkor egyenlítettek akkor a skandinávok. Ám a mieink egyre jobban fáradtak a nevesebb ellenféllel szemben, további nagy sztárok léptek pályára, ám az egész meccsen remekül védő Gulácsi Péterrel az élen az egyre jobban fáradó védelem állta a sarat a végére egyre idegesebb franciák ellen. A Lipcse kapusát még éltette is hatalmas hárításai után a közönség.

Érződött, hogy nagyon kihajtotta magát a magyar-csapat, a kiemelkedő teljesítményt nyújtó Kleinheisler László helyett be kellett hozni Lovrencsics Gergőt is. Egyre több játékos kapott görcsöt a végére, ezt a francia drukkerek hatalmas flakon és pohár záporral díjazták. A végén a magyarok is megkínálták poharakkal a dühös franciákat, amiért bántották a mieinket. Szerencsére a meccsvégi gall nyomást túlélte a magyar válogatott és kezdődhetett a magyar ünnep, ugyanis Willi Orbánék a világbajnok ellen szereztek pontot az Európa-bajnokságon! Hatalmas éneklés és ünneplés kezdődött a lelátón, én pedig igyekeztem emészteni a történéseket. Hiszen a józan ész azt súgta, hogy ennek csúnya lehet a vége! De szerencsére a válogatott tett róla, hogy ne legyen túl kellemes estéje a galloknak, és az utcán folytatódjon az ünneplés. 

 A meccs után még keserű francia drukkerek a végén már gratuláltak a magyar drukkereknek csapatuk helytállásához, a Thököly út sarkán található Stadion Söröző előtt pedig közösen kezdtek szurkolni a felek és tanították egymást saját dalaikra. Erről szól az Eb, erről szól a futball, Magyarország pedig a mai napon büszkén húzhatta ki magát, mert pontot rabolt a sokkal erősebb, sokkal esélyesebb, világbajnok Franciaország ellen! SZÉP VOLT, FIÚK!!! Folytatás szerdán Münchenben! (Nekünk pedig Budapesten, ahol a portugál-francia meccset fogjuk megtekinteni) Bízzunk a csodákban, ameddig lehet!