Egy rossz döntés elronthatja a napodat

Válogatott forduló. Ilyenkor szünetel az NB I és a másodosztály is, de az ember túrázni szeretne. Idegenbeli válogatott meccsre emiatt a nyamvadt #covid19 miatt nem mehet el, így a Foci és Társai Blogot szerkesztő barátaimmal gondolkodtunk, hogy merre lehetne kirándulni egyet? Bedobtuk azt, hogy Budapesten belül mászkálunk egyet (FTC II-Hódmezővásárhely v. Újpest II-Honvéd II, utána pedig a BVSC-Tiszaújváros), vagy Komáromba, esetleg Salgótarjánba utazunk el, végül A Legbátrabb Város, Balassagyarmat mellett döntöttünk. Nem is döntöttünk rosszul! 

Mi biztosan nem, bár a cím az ellenkezőjét sugallhatja. De azt majd később. Délelőtt busszal vettük be a határmenti várost, amely megharcolt a csehekkel azért, hogy Magyarországhoz tartozzon a gúnyhatárok meghúzásánál, mikor északi szomszédunk további területekre éhezett. A város megtekintését követően egy kiadós, finom ebéd a Svejk Vendéglőben, aztán irány a mérkőzés. 

A hazaiak hétközben hősiesen küzdöttek meg az élvonalbeli Diósgyőrrel szemben a Magyar Kupa 6. fordulójában és erős játékvezetői közbeavatkozásnak is köszönhetően búcsúztak a küzdelmektől. Lelátói beszélgetések alapján csak rendőri segítséggel tudta elhagyni a játékvezető a Kövi Pál Sportközpont területét. Emellett a gyarmatiak csupán a cserekapussal együtt három játékost tudtak nevezni a kispadra, így a több élvonalbeli rutinnal rendelkező futballistával felálló Tiszakécske számított a találkozó esélyesének. Mivel a főúton volt egy súlyos baleset, a vendégek késve érkeztek meg, így negyed órát csúszott a kezdőrúgás. A Balassagyarmat mindent egy lapra feltéve támadott az első percekben, sokkal agresszívabbak voltak, de a 10. perctől átvették a sárga mezes látogatóba érkezők a kezdeményezést a mérkőzésen. Több pontrúgás után veszélyeztettek a tiszakécskeiek, ám a hazaiak védelme állta a támadásokat. Azt is meg kell említeni, hogy jól láthatóan lazán vették ezt a meccset a vendégek, de a hazaiakat űzte az a közel 400 fanatikus, aki kilátogatott a mérkőzésre. Az első játékrész derekán a kék-fehérek is eljutottak a kapuig, ám csupán az oldalhálót tudták eltalálni. Sajnos a játékvezető eléggé részrehajlóan is fújt, jobban nyomta a sárgákat. Akárhányszor földre került egy tiszakécskei mindig belefújt a sípjába. Már ekkor is kapták a hideget és a meleget a lelátóról, de a 32. percben egy nyilvánvaló eset után elszabadult a pokol. Hamar Ádám lépett ki a védővonal mögül és került gólhelyzetbe, ám a tizenhatoson belül úgy rúgták fel, hogy esélye sem volt a védőnek a labda megszerzésére. A jogos tizenegyes és a szabályok szerinti piros lap elmaradt, az addig is enyhén szólva is véleményesen fújó Kátai Gábor játékvezető pedig közellenség lett Balassagyarmaton. (erre utalt a cím) Nem csak a szurkolóknál, hanem a játékosoknál is elszakadt a cérna. A hazai futballisták is egyre durvábban léptek be a tiszakécskeieknek, a vendégek csapatkapitányát, Horváth Attilát, pedig kipécézték a hazai fanatikusok. A mérkőzés első felében magát sokszor feldobó játékosnak biztos csuklott egy-két felmenője a sok említéstől, sőt még egy nyílt lábtörés esetén is színészkedéssel vádolták volna meg a feldühödött drukkerek. Ebben az időszakban több sárga lapot is kiosztottak balassagyarmati oldalon. Csak a félidei hármas sípszó hozott nyugalmat és akadályozta meg a piros lap előszedését. 

 A második félidőre csillapodtak a kedélyek a pályán, de a tribünön nem felejtettek. Továbbra is közellenség volt a játékvezető és az összes tiszakécskei focista. Ebben a játékrészben nagyrészt úgy nézett ki a meccs képe, hogy a kécskeiek irányítottak, a gyarmatiak pedig próbáltak kontrákra beállni. Sajnos a hazaiakon kijött a fáradtság a hétközi kupameccs után, de a szívük még vitte őket előre. A félidő elején még egy gyengébb próbálkozása még volt a BSE-nek, de innentől teljes mértékben a Tiszakécske volt támadásban. Folyamatosan szidták még a durvább szabálytalanságok után földre kerülő vendégeket a szurkolók, majd a szitkok övezetében a 69. percben egy szögletet követően Kiprich Dávid fejesből szerzett góljával megszerezte a vezetést a Duna Aszfalt-TLC. Egyből kinézték maguknak őt is a fanatikusok. A második félidőben még volt egy szituáció, mikor Kátai játékvezető visszaadta a kölcsönt a Tiszakécskének, egy jól látható szabálytalanság után nem ítélt büntetőt, de megbocsátást nem nyert. Még a végén kék-fehér részről Lami Bálint eresztett meg egy veszélyesebb lövést, ám az elkerülte Molnár Márk kapuját, nagyobb esemény a lefújásig nem történt, 1-0-ra nyert a Legbátrabb városban a Tiszakécske. Mi a mérkőzés végét már oldalról néztük meg, hiszen indult a vonatunk Vácon át Budapestre. Mialatt még útravalót vettünk magunknak a büfében, kitört a pokol a játékoskijárónál. Azt láttuk, hogy az összes rendező próbálja őrizni a területet a lincselésre készülő, dühös balassagyarmati drukkerektől. A tiszakécskei játékosok is oldalt vonultak le a pályáról a balhé elkerülése érdekében. 

Hogy végül mennyire sikerült megóvni a játékvezetői hármast tettlegességtől, azt már nem láttam. Mi elindultunk haza Budapestre és sok élménnyel távoztunk Balassagyarmatról. Aki teheti látogasson el ide, hiszen tartalmas napot tölthet a városban! Mi jól éreztük magunkat!