Egy lövés, két szerzett gól

A drukker próbál felocsúdni a múlt hétvégén benyelt pofonból és biztatja magát, hogy ez ennél csak jobb lehet. Előnyünk csökkent a tabellán a MOL Fehérvárral szemben, de még mindig van három pont közöttünk úgy, hogy mi két meccsel kevesebbet játszottunk. 

 A székesfehérvári alakulat hozta a kötelezőt a csont-utolsó Kaposvár ellen, így nekünk se maradt más, mint nyerni a Debrecen elleni bajnokin. Mindkét csapat játékosainak fejében még mindig ott van az őszi meccs, ahol a sok hajdúsági kínos betli után (6-1, 4-1, 5-0) végre a Ferencváros gálázott a Nagyerdei Stadionban és hatot gurított a Lokinak. A meccs előtt megint szép számmal gyülekeztek a Fradi-drukkerek és mi is barátok közt beszéltük, hogy ez a meccs nem lesz olyan sima, mint a novemberi. A Loki-tábor is az elmúlt évekhez képest egyre kisebb létszámban jött el, de igyekeztek kitenni magukért. Sajnos a mérkőzés során nem sokszor jött el felénk a hangjuk (nem basztatásból írom), de amikor hallottuk a szurkolásukat, akkor is nagyrészt a Ferencváros szidása jött felénk a vendégszektorból. Miután megint nem nyertem A Nap Szurkolója játékon, megemlékezésekkel kezdődött a meccs. Debreceni oldalon megemlékeztek saját bajtársaikról, akik egy évvel ezelőtt egy kézilabda-mérkőzésről hazafelé tartva szenvedtek halálos kimenetelű autóbalesetet. Emellett a napokban eltávozott legendákat is megillette tapssal a közönség. Ha valaki kiváló játékos volt, nem számított, hogy melyik klub színeiben lőtte a gólokat. Vastapssal tisztelget a ferencvárosi publikum a kiváló újpesti támadó, Göröcs János tiszteletére, majd ugyanúgy gyermekkorunk meghatározó alakjára, Csukás Istvánra, majd az aznap elhunyt Olimpiai bajnok Székely Évára. 

A Fradi még mindig nem volt ott fejben a pályán a kezdősípszónál sem. Látszik, hogy a Fehérvár elleni siker egy kicsit lazává tette a játékosokat. Még helyzetet sem kellett kialakítani, már megszületett az első gól. Civic beadására senki sem érkezett középen, így Nagy Sándor arra készült, hogy magához öleli a labdát. Persze Kinyik Ákos úgy gondolta, hogy a játékszer őt illeti meg. Ebből az esetből a szezon egyik legmókásabb öngólját hozták össze. Az önfeledt ünneplés helyett mindenki egymást nézte a lelátón, hogy "ez meg mi a franc volt?" 😃 Bármi is történt, 1-0-s ferencvárosi vezetést mutatott az 5. perc végén az eredményjelző. Innen a Fradi még kényelmesebb helyzetbe került. Ihor Kharatyn ismét pontatlan volt és megidézte a télen távozott Danylo Ihnatenko szellemét és az Adidast megszégyenítve adta el a labdákat. Hátul Miha Blazic és Abraham Frimpong szintén elég körülményesek voltak, Dibusz Dénes pedig nem egyszer árnyékra vetődött ki. Szinte tálcán kínáltuk a helyzeteket a debrecenieknek. De amit ismét nem értettem, hogy Pintér Csaba játékvezetőt miért engedi az MLSZ NB I-es mérkőzést dirigálni. Most mi fradisták egy rossz szót nem mondhattunk rá, miután a kezezéses sztoriból, most mi jöttünk ki jól a Honvéd elleni rangadóval ellentétben. Garba nem véletlenül reklamált hevesen. Így is nagyon sok lerántást elnézett, nem kommunikált asszisztenseivel. És csodálkozunk, hogy nem kér az UEFA a magyar sporikból? De az utánpótlás csak rosszabb. Ezen még egy esetleges VAR se tudna segíteni. A félidő végén volt pár veszélyes támadása a Fradinak. Többször bolondította meg Civic a szélen az emberét, de azokból a támadásokból nem lett siker. Ellenben egy kontra után Boli kapott remek labdát Isaeltől, aki szépen a bal alsóba bombázta a játékszert. Ez aztán a statisztika! Egy kaput eltaláló lövésből, két szerzett gól! Bármely sztárcsapat megirigyelné! 😃

A félidőben a szokásos footgolf kihívás helyett farsangi tombola volt. Természetesen ezen se nyertem, de nem is indultam el a játékon. Hát, ez van srácok - mondaná Tapsi Hapsi is. A második félidő rémes volt. A Debrecen ugyanúgy kialakította a helyzeteit, de úgy néz ki a Fradinál a szünetben sem sikerült kitisztítani teljesen a fejeket. Csak a DVSC töketlenségén múlt, hogy nem tudtak gólt lőni, mert a lehetőségeik sorra megvoltak. Addig a Fradinál nem volt sok próbálkozás. Néhány távolról eleresztett lövés, amikor pedig végre helyzet lett volna, akkor inkább elkezdték színezni a játékot, amiből lövés se lett... Isael lejött, helyére pedig beállt Varga Roland, amivel a baloldalunk erősödött, de igazi helyzet továbbra sem alakult ki ezekből a megindulásokból. Ellentétben Lovrencsics Gergő már-már csodába illő jó beadásából, de a labda beragadt Varga alá, így a 100%-os ziccerből semmi sem lett. Közben a Loki továbbra is támadott a szépítésért, de a helyzeteik sem emelték a pulzus-szintemet. Nem éreztem azt, hogy ők ma sikerrel járhatnak, hiába tett meg mindent a góljukért a védelmünk. A végeredmény 2-0 a Fradi javára, de a játék alapján nem tudom azt mondani, hogy ezt a meccset a Ferencváros nyerte meg, inkább a Debrecen veszítette el. Ha ilyen szerencsénk lesz továbbra is a bajnokságban... Inkább nem folytatom. Ilyen játékkal a feltámadó Zalaegerszeg otthonában még csúnya égés is lehet. 

Poénkodunk azon, hogy a kék-fehér barátainknak le kéne adni a pontokat, hogy ne essenek ki az NB I-ből, de annyira kiélezett a bajnokság, hogy egy botlást sem engedhetünk meg magunknak. Bár a ZTE elért egy nagy bravúrt ebben a fordulóban, hiszen a Mezőkövesd bánta a vendéglátásukat, a zalaiak 2-1-re nyertek. Emellett robog a másodosztály felé nagy ellenlábasunk, az Újpest, amely ezúttal a Felcsút ellen szenvedett 3-2-es vereséget. De még a Paks ott van mögöttük, amely Kisvárdán kapott ki 2-0-ra. De a Honvéd hogyan kapott ki 4-0-ra a Diósgyőr ellen...? Izgalmas lesz még ez az NB I! Jövő héten irány Zalaegerszeg!