"Diótörés" szurkolók előtt

Kereken három hónap! Ennyi idő telt el, mióta utoljára a helyszínen tudtam szurkolni kedvenc focicsapatomnak! Szinte percre pontosan három hónappal azután, ahogy március 7-én lefújták a ZTE-Fradi mérkőzést útjára indult a labda a Groupama Arénában a Diósgyőr elleni bajnoki mérkőzésen. Végre eljött az idő! 

Már annak is örültem, amikor végre a kanapé kényelmét élvezve, a televízió képernyői előtt tekinthettem meg a Zalaegerszeg elleni felkészülési mérkőzést, mellette pedig a zárt kapus német bajnokik nézésével végre valamilyen szinten újra élvezhettem a futball mérkőzések izgalmát. Aztán pedig újra beindult az élet az NB I-ben és május 28-án jött a hír, hogy még ha részlegesen is, de szurkolók is a helyszínen tekinthetik meg a magyarországi labdarúgó-mérkőzéseket. Így kaptunk néhány barátommal az alkalmon, hogy a helyszínen tekintsük meg néhány kispesti barátunkkal a kupadöntőt. Azonban 2020. június 7-én, még ha mondhatjuk résnyire is, de végre kinyíltak a Groupama Aréna beléptető kapui. Mivel nem a saját helyeden foglalhattál helyet, hanem érkezési sorrendben, így Árpi barátommal megbeszéltük, hogy már másfél órával a meccs előtt "bevesszük" a Grupit. Mielőtt összefutottunk volna a Jablonkánál, ott elfogyasztottam a szinte szokásos meccs előtti vacsorámat, majd három hosszú, karanténnal teli hónap után beléptünk a stadionba. Kézfertőtlenítés a belépés előtt és után, majd az óvatosabb átnézés és már bent is voltunk. 

Elég jó helyet választottunk magunknak a C4-es szektor közepén, majd több ismerős is megérkezett a helyszínre. Persze az előző meccsről a papírbábuk még ott voltak, közöttük egy-egy hellyel másfél méteres távolságra egymástól. A biztonsági őrök pedig szigorúan figyelték, hogy a bábok elé ne üljön senki. Azt sajnos nem értettük, hogy pl. ha egy étteremben baráti társaságok együtt ülhetnek, akkor a futballmeccsen, miért nem? Mondjuk a józan ész és az MLSZ két egymástól messze álló különböző fogalom. Minden esetre mi megoldottuk valahogy, hogy együtt tudjunk szurkolni. A büfék pedig tartalékos üzemmódban működtek. Gondoltam megkóstolok egy sajtos-sonkás szendvicset, de eléggé pocsék volt, így a kiadott pénzemmel együtt a kukában végezte. 🤮 De legalább megkóstoltam. (Ha a tengerbe dobtam volna, a Bud Spencer által karaktert idézném: "Dögvész pusztít majd a cápák között!") Miközben egyre jobban telt a vendégszektor is, a diósgyőri szurkolók inkább az ellenfél szidásával voltak elfoglalva, ettől függetlenül azért nem maradt el a ferencvárosi oldallelátó se, sajnos ott is a hasonló dalok szoktak inkább erősebben szólni. Most is szólt a diósgyőriek felé a "sose lesztek bajnokok" rigmus. Ez alatt a Green Monsters néhány tagja bejött a stadionba. Kihúzott egy hatalmas molinót, amin az állt: "Veletek a Tábor". Majd egy Fradi-induló eléneklését követően távoztak a Groupama Aréna lelátójáról. Persze a miskolciak megtalálták őket, szidták is az ultrákat, mint a bokrot. 

Ahogy a mérkőzés alatt sem nagyrészt csapatukat biztatták volna. Többször adtak hangot a Ferencváros mellett a budapesti polgárok és szurkolók iránti ellenérzésnek. Mondjuk mi is ugyanennyire szeretjük őket. Majd jött az új fajta bevonulás. Először a Fradi lépett pályára, majd pár perc múlva a DVTK is kibújt az öltöző legmélyéről. És egy rövid várakozást követően, közel 2500 néző előtt, Karakó Ferenc sípszavára megkezdődött az összecsapás. Véget ért a három hónapos böjt. Az első félidő pedig nagyon jó iramot hozott. Az első negyedórában olyan helyzetek maradtak ki mindkét oldalon, hogy a szurkolók csak néztek. Diósgyőri oldalon Kiss Tamás lőtt fölé, majd Mirko Ivanovszki Dibuszba, a másik oldalon pedig Franck Boli és Olekszandr Zubkov hagyta ki szinte a kihagyhatatlant, de Isael és Sigér Dávid előtt is adódott több lehetőség. Addig a Fradi védelme nagyon bizonytalan volt, játékukat látva benne volt a meccsben a diósgyőri gól, a kihagyott helyzeteket követően pedig mintha hitét vesztette volna a ferencvárosi támadó alakulat. A játékrész végén a vendégek voltak az aktívabbak, de nagyobb helyzetet nem tudtak kidolgozni, így gól nélkül vonultak az öltözőbe a csapatok. 

A szünetben sikerült a lehetetlen, tényleg megtaláltam önmagamat ténylegesen. 😃 Az egyik szurkolótársam jelzett nekem, hogy a C5-ös szektor alján található meg a fotómmal ábrázolt papírmasé bábu, a fotó pedig nem maradhatott el. Árpiék viszont nem találtak magukra. Egyik kedves ismerősöm viszont "édesanyjával fotózkodott", aki a kor-korlátozás miatt nem jöhetett ki. Ilyen "csodák" után folytatódott az összecsapás továbbra is diósgyőri fölénnyel, ami csupán öt percig tartott. A Fradi kiszabadult a kisebb szorításból és odaszegezte a miskolciakat a kapujukhoz. Rögtön az 54. percben egy rossz lövés után Franck Boli tette a labda útjába a lábát és onnan Braniszlav Danilovics hálójában landolt a játékszer. Először féltem ünnepelni, mert véleményem szerint les-gyanús volt a helyzet, de a játékvezető megadta a találatot. Később az M4 Sport oldalán láttam, hogy egy DVTK-játékos ott ragadt az ötös vonalán, így a lesállás egyáltalán szóba se jöhetett. 1-0-ra vezetett a Fradi. Ettől annyira megzavarodott a Diósgyőr, hogy a középkezdés után Sigér erőszakosan szerzett labdát, majd Zubkov szinte senkitől sem zavartatva eresztett meg egy jó lövést a kapura, amibe a miskolci hálóőr csak belekapni tudott, hárítani nem. Egy bombagóllal rögtön 2-0! Voltak szurkolók, akik ezzel próbálták elhallgattatni a meccs nagy részében csak velünk foglalkozó piros-fehér híveket, lendültek az öklök a vendégszektor felé. Teljesen összeestek a "diók", ebben az időszakban egy kis koncentrációval akár ki is végezhette volna őket a Ferencváros. De a Rebrov-csapat visszavett a tempóból és átadta a területet a Feczkó-brigádnak. Sokat nem tudtak kezdeni vele. Egy nagyobb helyzetük volt, amely után Dibusz védte lábbal a rövidet, de a Ferencváros védői jobban összpontosítottak, mint az első félidőben. Aztán pedig lecsapott a vihar Budapestre. Már féltünk, hogy a játékvezető beszünteti egy rövid időre a játékot, de az égi áldás alábbhagyott, a villámok elkerülték a Groupama Arénát, a Ferencváros pedig több alapemberét is pihentetni kezdte. Bejött Vécsei, Frimpong, Sihnevich és a kispadon kezdő Tokmac is. De ezzel sem állt le a Fradi. Így is több lehetőség adódott a zöld-fehérek előtt, de a fehérorosz Szigony szinte szokásos játékát hozta, viszont egy jobboldali szögletet követően Botka Endre emelkedett a magasba és csúsztatott a miskolciak kapujába! 3-0! Ezzel a góllal az utolsó csepp reménye is elúszott a Diósgyőrnek, a szűk ferencvárosi publikum pedig ünnepelte a "diótörést". Szólt a stadionban a "Hajrá Fradi!" emellett (sajnos) a hangszóróból is hangoztak a Tábor dalai. A Ferencváros győzelemmel folytatta menetelését az NB I-ben és győzelemmel fogadta a három hónap után ismét kilátogató drukkereket. 

 A Fradi előnye továbbra is 9 pont a tabella élén és már csupán három mérkőzést kell behúznia, hogy megszerezze történelme 31. bajnoki címét. Amennyiben a MOL Fehérvár a hét folyamán vereséget szenved a Honvéd, vagy az Újpest ellen, abban az esetben már jövő szombaton a Kisvárda elleni meccsen megszerezheti az aranyat, de ehhez nyernie kellene a következő meccseken is! Folytatás szerdán Pakson! A kiesési harcban viszont nem tudjuk, hogy minek örülnénk. Miután a Kaposvár a hétvégi forduló után már matematikailag is visszaszáll az NB II-be, a Debrecen, ZTE, Újpest, Kisvárda, Paks kvintettből még bárki veszélyeztetett. Jelenleg a Debrecen helyezkedik a vonal alatt. Nagy harc lesz, az biztos!